;

környezetvédelem;veszély;Norvégia;mélytengeri bányászat;

A bányászat zajjal, vibrációval jár, felkavarja az üledéket

- Norvégia a mélytengeri bányászat mellett döntött, 280 ezer négyzetkilométernyi tengeri területen indulhat meg a ritka, értékes ércek keresése és kitermelése

Egyre növekszik a félelem a tevékenység környezeti hatásai miatt.

A norvég parlament kedden 80-20 arányban megszavazott döntése nyomán a skandináv ország lehet az első a világon, amelyik bányát nyit a tengerfenéken 200 méternél mélyebben, hogy szilárd ásványokat termeljen ki. Egyelőre csak a saját tengerein, de a várakozások szerint még ebben az évben születhet egy olyan nemzetközi megállapodás, ami ezt nemzetközi vizeken is lehetővé teszi. A norvég határozat annak ellenére született, hogy a tudósok figyelmeztettek a környezeti veszélyekre. Éppen ezért az EU, az Egyesült Királyság több más országgal együtt a bányászattal kapcsolatban időleges moratórium meghozatalára szólítottak fel. A felhívásukat eddig 24 ország írta alá, ezek között dél-amerikaiak és óceáni szigetországok vannak. Ugyanakkor Emmanuel Macron a teljes tiltás mellett foglalt állást. A BMW, a Volvo, és a Samsung pedig amellett kötelezte el magát, hogy nem használnak olyan akkumulátorokat, alkatrészeket, amelyekben mélytengeri bányászatból származó anyagok vannak.

A helyzet meglehetősen ellentmondásos, mert a bányászandó ritkafémek a zöld energiaátálláshoz (is) szükségesek: a cégek lítium, szkandium, nikkel és kobalt kitermelésére kaphatnak engedélyt.

A szavazás után azonnal megindult a norvég kormány kritizálása, a Greenpeace az ország szégyenteljes napjáról beszélt. – Zavarba ejtő nézni, hogy Norvégia az óceánok vezéralakjának pozícionálja magát, közben zöld utat ad azok tönkretételéhez a sarki vizeken. De ennek itt nincs vége, a tiltakozássorozat, csak most fog kezdődni - mondta Frode Pleym, a szervezet norvégiai vezetője. Ugyanakkor Kaja Lønne Fjærtoft, a WWF El a Kezekkel a Mélytengeri Bányászattól Kezdeményezésének globális politikai vezetője úgy nyilatkozott: némi reményt ad az, hogy az engedélyek kiadása parlamenti elfogadáshoz kötött. A mostani elfogadás egyelőre még csak lehetőség. Azt az Energiaügyi Minisztérium fogja elbírálni, mely cégek bányászhatnak, a döntést továbbutalja a parlamentnek.

Steve Trent, a Környezeti Igazságügyi Alapítvány (EJF) alapító-igazgatója szerint a körkörös gazdaság, a tiszta energia és az újrahasznosítás kombinációja az ilyen anyagok iránti igényeit 58 százalékkal csökkenthetik 2050-ig. – Elérhető a növekedő gazdaság és a zéró szénkibocsátás az óceánok mélyének megzavarása nélkül is – tette hozzá. A Nemzetközi Tengermélyi Hatóság (ISA) ebben az évben fog összegyűlni, hogy véglegesítse a mélytengeri bányászat szabályait, a szavazás jövő évben várható.

A kutatók júliusban 5000 olyan eddig ismeretlen fajról adtak hírt, amelyek a Csendes-óceánnak azon a területein élnek, ahol a polimetál rögök találhatók, Clarion-Clipperton-zónában. A bányászat zajjal, vibrációval jár, felkavarja az üledéket, és még fényszennyezést is okoz, ráadásul a gépekből káros anyagok is szivároghatnak. Egy japánban történt próbafúrás következményeinek vizsgálata szerint a területen csökkent a tengeri élőlények száma, és sokkal nagyobb lábnyomot hagyott, mint előzetesen gondolták.

A mélytengeri bányászat

A mélytengeri, 200 méternél mélyebben, a tengerfenéken történő bányászat során olyan rögöket keresnek amelyekben többféle fém is megtalálható (polimetál rögök). Különösen a Csendes-óceánban vannak olyan hatalmas területek, ahol ezek előfordulnak. Mangánban, rézben, kobaltban, nikkelben és más ásványnyomokban gazdagok. A karbonkibocsátás csökkentése érdekében nőtt meg az igény a kobaltra, a nikkelre, a rézre és más, az energiaátalakításhoz szükséges anyagokra. 2040-ben a Nemzetközi Energiaügynökség szerint az elektromos járművek akkumulátoraiban, a szélturbinákban, a napelemekben kétszer annyira lesz szükség belőlük, mint ma.

Évente több százan halnak meg kihűlés következtében Magyarországon. De nem csak a hajléktalanok vannak veszélyben a zord napokon.