A hideg időjárás beköszöntésével hétfőn 20 órától életbe lépett az úgynevezett vörös kód hazánkban. Ez azt jelenti, hogy valamennyi szociális intézmény számára kötelezővé vált a hajléktalan vagy bajba jutott emberek befogadása – jelentette be a Belügyminisztérium gondoskodáspolitikáért felelős államtitkára. Fülöp Attila hozzátette: az intézkedés előreláthatólag szombat reggel 8 óráig lesz érvényben. A meteorológiai szolgálat a következő éjszakákra néhány helyen mínusz 10 Celsius-fok körüli hőmérsékletet prognosztizált, ilyen időben életveszélyes lehet, ha valaki hosszabb ideig az utcán tartózkodik. Az államtitkár szerint a hajléktalanellátóknál van elegendő férőhely, jelenleg a budapesti ellátók kihasználtsága 76, az országos hálózaté pedig 80 százalékos.
Nincs könnyű helyzetben, aki szeretne pontos információkat szerezni arról, hogy Magyarországon hány ember veszti életét kihűlés következtében. Habár a KSH a halálozási statisztikák keretében továbbra is minden évben rendszeresen publikálja a korábban a „túlságosan nagy hideg” következtében beálló halálnak, újabban pedig a „természetes eredetű excesszív hideg okozta ártalomnak” nevezett esetek számát, de az Országos Rendőr-főkapitányság a korábbi évek gyakorlatával ellentétben néhány éve már nem hozza nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos statisztikáit annak ellenére, hogy ezek az adatok rendelkezésükre állnak, hiszen ilyen esetekben közigazgatási eljárást kell indítani. A Magyar Szociális Fórum (MSZF) közöl még – megnevezni nem kívánt, de általuk hitelesnek tartott forrásokból származó – adatokat a kihűléses halálesetekről, ezek alapján 2021. október eleje és 2022. január vége között összesen 118 ember hunyt el fagyhalálban. Ez a szám 29-cel több, mint az egy évvel azt megelőző időszakban, ami 33 százalékos növekedést jelent – ez sokkoló adat Simó Endre, az MSZF alapító szervezője szerint. Az MSZF arra is felhívta a figyelmet, hogy ez a növekedés olyan időszakban következett be, amikor emelték a nyugdíjakat, ez pedig arra utal, hogy a csekély emelés önmagában nem gyakorolt jótékony hatást a magukra maradt idős emberek élethelyzetére. A szervezet a közvetlen törődés hiányában látja az életvesztés fő okát, ezt a szociális háló szétziláltságára vezeti vissza, amit pedig a politikai akarat hiányára. Simó Endre arról is beszélt lapunknak, hogy a KSH számai rendre magasabbak, mint az általuk közölt adatok, a hivatal adatai szerint például 2022-ben csaknem 300 ember hunyt el kihűlés következtében Magyarországon, a különbség jórészt abból adódik, hogy míg a KSH az egész évet vizsgálja, az MSZF csupán a fűtési időszakot.
– Azt viszont egészen biztosan kijelenthetjük, hogy a rendszerváltás óta csaknem 10 ezer ember vesztette életét kihűlés következtében – jelezte az MSZF alapító szervezője. Azt is kifejtette, hogy a „fagyhalál” nem egy szerencsés kifejezés, hiszen a végzetes kihűlés akkor is bekövetkezhet, ha valaki fűtetlen, 5-10 Celsius-fokos helyiségben vagy környezetben tartózkodik hosszabb ideig, különösen ha idős, legyengült fizikai állapotú emberről beszélünk. Simó Endre felhívta a figyelmet arra, hogy míg korábban átlagosan 60 százalékban valamilyen helyiségben tartózkodó embereket érintett a kihűlés, és „csupán” 40 százalékos volt a szabad ég alatt élők aránya, 2023-ban ez 55/45 százalékra változott. Ez arra utal, hogy a hajléktalanellátó rendszer nem funkcionál megfelelően, a szállókon a körülmények nem emberhez méltók, a létesítmények túlzsúfoltak, ezért sokan inkább visszatérnek az utcára. „Lényegében tűzoltás folyik a rendszerváltás óta, nem prevenció. A rendszer ezeket az embereket romtársadalomnak, törmeléktársadalomnak hívja, és nincs módunkban olyan változást elérni a költségvetésben, hogy ezeknek az embereknek ne kelljen meghalniuk.”
Az odafigyelés emberéletet menthet. Ha tudjuk, hogy a szomszédunkban egyedülálló, idős, beteg ember él, figyeljünk oda a jelekre: látunk-e mozgást, hallunk-e zajt, gomolyog-e füst a kéményből. Ilyenkor az is rengeteget segíthet, ha bekopogtatunk, és megkérdezzük, van-e valamire szüksége. Ha pedig az utcán látunk hajléktalant, ne lépjük át, hanem hívjunk mentőt, vagy legalább vigyünk neki egy bögre forró teát, egy tál meleg ételt. Mert lehet, hogy ennyin múlik valakinek az élete.
Takaró és forró tea
Az ember normál testhőmérséklete 36-37 Celsius-fok között mozog. Ha a testünk tartósan 35 fok alá hűl, akkor beszélünk kihűlésről, ha pedig 32 fok alá esik a testhő, az már életveszélyes állapotot idézhet elő. Kihűlés akkor fenyegethet minket, ha hosszabb ideig 10 Celsius-fok alatti hidegben (ez lehet egy fűtetlen helyiség csakúgy, mint a szabad levegő) vagy 20 Celsius-foknál hidegebb vízben tartózkodunk. Különösen veszélyeztetettek az ittas személyek, a hajléktalanok, valamint a földön fekvő, eszméletlen vagy erősen vérző sérültek. Normális esetben a testünk hidegnek kitett területein összehúzódnak az erek. Ez egy védekező mechanizmus, kihűlés esetén azonban súlyos következményekkel járhat. A tartós érösszehúzódás következményeként ugyanis a vérkeringés elégtelensége miatt vérrögök alakulhatnak ki. A vérrögök érelzáródáshoz, a keringés megszűnéséhez, a legrosszabb esetben pedig szövetelhaláshoz vezethetnek. Súlyos esetben ezek az elváltozások idővel halált okoznak.
Ha kihűlt embert találunk, a mentők értesítése után a legfontosabb, hogy megnyugtatjuk őt, illetve megpróbáljuk megakadályozni a testhőmérséklet további csökkenését. Ezért vigyük az érintettet védett, meleg helyre, ha nedves a ruházata, azt távolítsuk el, takarjuk be paplannal, pléddel, izolációs fóliával, itassuk meg meleg folyadékkal. Ha eszméletlenül fekvő, láthatóan kihűlt embert találunk az utcán, helyezzük stabil oldalfekvő helyzetbe, hogy biztosítsuk a légutak szabad átjárását.
A szakemberek viszont nem javasolják, hogy a kihűlt embert közvetlenül a meleg fűtőtesthez fektessük vagy forró vízbe ültessük. Ugyanis a hirtelen felmelegedő testrészekben fokozott vérkeringés indul meg, ami a vér egyenlőtlen eloszlását okozza, ezáltal sokkhoz vezethet. Ezenkívül alkoholt se adjunk, mert az kitágítja az ereket, ezáltal megnő a test hőleadása.
Adj meleget!
A MagNet Bank 2013-ban indította el Adj meleget! programját, hogy közös összefogással óvja a tartósan utcán élőket a téli fagyoktól. A bankfiókokból bármelyik ügyfél ingyenesen elvihet egy úgynevezett izolációs fóliát, amit odaadhat egy hajléktalannak. Ez a fólia a testhő akár 80-90 százalékát is megőrzi, így segítve a harcot az akár végzetesnek bizonyuló kihűléssel szemben. Évente 5-10 ezer ilyen izolációs fóliát visznek magukkal és ajándékoznak tovább az ügyfelek, illetve segítő civil szervezetek – tudtuk meg Pászka Petra marketingvezetőtől.
