Nem jöttek be a progresszív várakozások, a január 8-án, hétfőn késő este megválasztott új Országos Bírói Tanács (OBT) tagjainak névsora alapján a kormánypártokhoz, illetve az általuk kinevezett bírósági vezetéshez – az Országos Bírósági Hivatal (OBH) és a Kúria elnökéhez – lojális tanács felügyeli majd a következő hat évben a bíróságok központi igazgatását és képviseli egyúttal a bírói autonómiát. Így hiába bővítették tavaly uniós nyomásra az OBT hatásköreit, kérdéses, hogy az új személyi összetételű tanács valóban él is ezekkel a jogosítványokkal.
A Magyar Igazságügyi Akadémián rendezett küldöttértekezleten az estébe nyúló szavazáson – a mintegy 3000 magyar bíró által szeptember-október folyamán megválasztott küldöttek (elektorok) – az OBT 14 tagjáról döntöttek, a 14 póttag megválasztására már nem jutott idő, így róluk a jövő hétfőre, január 15-re összehívott folytatólagos küldöttértekezleten szavaznak majd. Az elektorok titkos szavazással, szavazattöbbséggel (50 százalékot meghaladó vokssal) döntöttek a 14 OBT-tagról, a jogszabály szerint 1 ítélőtáblai, 6 törvényszéki és 7 járásbírósági bírót kellett választaniuk.
Az új OBT 14 tagja a következő:
Szabó Péter (Győri Ítélőtábla), Bagdi Árpád (Gyulai Törvényszék), Félegyházy Megyesy Fatime (Budapest Környéki Törvényszék), Gergye Tamás (Zalaegerszegi Törvényszék), Pecsenye Csaba (Miskolci Törvényszék), Surányi József (Fővárosi Törvényszék), Varga Rita (Kaposvári Törvényszék), Csík Attila (Szombathelyi Járásbíróság) Hegedűs János (Kiskunfélegyházi Járásbíróság), Hild Ágnes (Szolnoki Járásbíróság), Kovács Gergely (Győri Járásbíróság), Kovács Ildikó (Szekszárdi Járásbíróság) Kozlovszky Ágnes (Debreceni Járásbíróság) és Nagy István András (Debreceni Járásbíróság).
Jelzésértékű a vidéki bírák túlsúlya; mindössze egyetlen fővárosi bíró került be az új tanácsba, miközben a január 30-án lejáró mandátumú OBT-ben még 5-6 bíró képviselte Budapestet. Egyébként is, miközben a magyar bírák csaknem egyharmada a fővárosban dolgozik, a küldötteknek mindössze mintegy 20 százalékát tették ki. A központi régiót még egy bíró (a Budapest Környéki – korábban Pest Megyei Törvényszékről) képviseli, ezzel szemben például Debrecenből két bírót is taggá választottak.
Az új tagok között egyetlen, az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bíró akad, Bagdi Árpád, a Gyulai Törvényszék elnöke. Az ő megválasztása azért is pikáns, mert épp munkáltatóját,
az OBH-elnököt kell majd ellenőriznie. A lejáró mandátumú OBT ezért javasolta is az „összeférhetetlenség” megszüntetését, ám ez a tanács jogköreinek tavalyi bővítésekor nem történt meg.
Ezzel szemben Varga Zs. András Kúria-elnök decemberben levelet írt a Magyar Bírói Egyesületnek (Mabie), amelyben jelezte: szerencsésnek tartaná, ha az új OBT-tagok közé bekerülnének az OBH-elnök kinevezési jogkörébe tartozó bírósági vezetők. (A Kúria mindenkori elnöke az OBT 15., törvény által delegált tagja.) Információnk szerint Varga Zs. fel is szólalt a hétfői küldöttértekezleten, ahol a decemberi álláspontja mellett érvelt, amelyet egyébként a Mabie sem tartott jónak.
Bagdi Árpád megválasztása azért is érdekes, mert ő az egyetlen igazgatási gyakorlattal rendelkező bíró az új tagok között, így könnyen elképzelhető – amellett, hogy együtt mozog majd a bírói autonómiát nyilvánosan is ellenző Kúria-elnökkel –, hogy őt választják majd meg az OBT-tagok a tanács elnökévé a (jövő hétfői) OBT-választástól számított 15 napon belül megtartott első ülésükön.
A Gyulai Törvényszék elnökét még Handó Tünde, az OBH előző elnöke nevezte ki 2015-ben a bíróság elnökévé, alig három évvel azután, hogy Bagdi megkapta határozott idejű bírói kinevezését. Mindezt meg is hálálta: amikor 2019 végén a kormánytöbbség mandátumát megszakítva alkotmánybíróvá választotta Handót, Bagdi is aláírta azt a levelet, amelyben 24 bírósági vezető fejezte ki háláját az OBT-vel folyamatosan csatázó, a tanács munkáját ellehetetlenítő, leköszönő OBH-elnöknek, mondván: „Irányításod mellett a magyar bíróságok ítélkezési teljesítménye Európa élvonalába repített bennünket…”
Az új tanács vidéki többségéből arra lehet következtetni, hogy visszaáll az OBT 2012–18 közötti, alig látható tevékenysége. Ahogy egy forrásunk fogalmazott:
„feljönnek majd a fővárosba az OBT-ülésekre pogácsázni”, s ebben ki is merül a munkájuk.
A most lejáró mandátumú OBT-tagok – bár lett volna rá módjuk – nem újráztak, így a tanács elmúlt hat évben kialakult nemzetközi presztízse és kapcsolatrendszere is lenullázódhat. Különösen akkor, ha megszüntetik az OBT-ülések jegyzőkönyveinek nyilvánosságát, aminek a gyakorlatát szintén a lejáró mandátumú OBT alakította ki.
Mint ismert, a hétfői OBT-választásra azért került sor, mert a mostani bírói tanács hatéves mandátuma január 30-án lejár. A 2018-ban megválasztott OBT – mint Fleck Zoltán jogszociológus fogalmazott lapunknak – a hatalommegosztás egyetlen olyan intézménye volt, amely következetesen érvényesítette a jogállami elveket. A bírói tanács óriási felelősséget és egyben kockázatot is vállalt, amikor szemben az Alkotmánybírósággal, az ombudsmannal és a többi, elvileg független közjogi intézménnyel, felvállalta, hogy kiáll a bírói függetlenség és a joguralom mellett. Az OBT tavalyi jogkörbővítése a zárolt uniós források feloldásának egyik legfontosabb feltétele volt. Kérdés, hogy az új összetételű OBT meg akar, illetve meg tud-e felelni a hozzá fűzött várakozásoknak.
A hatalom közvetlenül fenyeget, nem biztos, hogy az Országos Bírói Tanács élni is fog az új jogosítványaival Sok a kérdőjel választás előtt, nem tudni, harcos vagy lojális lesz-e az új Országos Bírói Tanács