Az elmúlt tíz évben soha nem volt olyan alacsony a fő munkaviszony keretében foglalkoztatott pedagógusok száma, mint a mostani, 2023/2024-es tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss oktatási adataiból. A hivatal szerint jelenleg 145 589 főállású pedagógus dolgozik a köznevelésben és a szakképzésben, ami 1610 fővel jelent kevesebbet az előző év azonos időszakához képest. Ez újabb mélypontot jelent a fő munkaviszonyban foglalkoztatott pedagógusok számában, eddig a 2020/2021-es adatok voltak a legalacsonyabbak, ami 146 730 főt jelentett.
A KSH az óvodákban, általános iskolákban, szakiskola- és készségfejlesztő iskolákban, szakképző iskolákban, gimnáziumokban, technikumokban és szakgimnáziumokban, valamint a fejlesztő-nevelés oktatásban dolgozó főállású pedagógusok létszámadatait összesítette. A legnagyobb visszaesés az általános iskolai tanárok számában történt, a tavalyi 73 675 főről 72 514 főre, ami 1161 tanárral jelent kevesebbet ebben az intézménytípusban. A szakképző iskolákban dolgozó tanárok száma 201 fővel, az óvodapedagógusok száma 174 fővel, a gimnáziumi tanárok száma 132 fővel csökkent. Az oktatók száma egyedül a technikumokban és szakgimnáziumokban emelkedett, 16 845 főről 16 950 főre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivője a Népszavának azt mondta, azért, hogy a főállású pedagógusok összlétszáma újabb negatív rekordot döntött meg, egyértelműen a heves tiltakozásokat kiváltó új pedagógus életpályatörvény, vagyis a státusztörvény tehető felelőssé, amely amellett, hogy megszüntette a pedagógusok közalkalmazotti státuszát, több más hátrányos intézkedést is tartalmaz az érdekvédelmi szervezetek szerint. Nagy Erzsébet hangsúlyozta, az elmúlt évben semmilyen más változás nem történt, ami a létszámcsökkenést indokolná. Hozzátette: a pedagógusok száma annak ellenére csökkent, hogy a kormány lehetővé tette a nyugdíjas tanárok korlátok nélküli visszafoglalkoztatását.
Hiába tagadja a tanárhiányt az Orbán-kormány, az órarendek is a hiányzó pedagógusokról árulkodnakA KSH adataiból az is kiderült, hogy miközben a főállású pedagógusok száma csökkent, a gyermekek, tanulók összlétszáma 26,7 ezer fővel összesen 1 588 311 főre emelkedett. A nappali oktatásban szinte valamennyi intézménytípusban nőtt a gyermekek, tanulók száma, egyedül az általános iskolákba járnak mintegy 3 ezer fővel kevesebben. A tavalyi évhez hasonlóan idén is mintegy 2,6 ezer súlyos és halmozottan fogyatékos gyermek vesz részt a fejlesztő nevelés-oktatásban, a velük foglalkozó főállású pedagógusok száma viszont 453 főről 441 főre csökkent. Valamennyi intézménytípus összlétszámait tekintve az egy pedagógusra jutó tanulók átlagos száma emelkedett a tavalyi 10,6 főről 10,9 főre.
A felsőoktatási adatok javultak: az egyetemeken jelenleg 310 414-en folytatnak tanulmányokat, 20 423 fővel többen, mint egy évvel korábban. A felsőoktatási intézményekben dolgozó tanárok és oktatók száma 27 ezer fő, ami szintén több az egy évvel korábbinál (26,4 ezer fő). Tovább nőtt a külföldi hallgatók száma is, az összes munkarendet és képzési szintet vizsgálva az idei tanévben létszámuk meghaladja a 43 ezer főt, ami a tavalyi létszámadatokhoz képest mintegy 1400-zal több külföldi hallgatót jelent. Mindehhez azonban hozzá kell tenni, hogy a kormány könnyített a bejutás és a diplomaszerzés lehetőségein: eltörölték a központilag meghatározott előzetes ponthatárokat, már nem központi előírás az emelt szintű érettségi, több egyetemen rekord alacsony ponthatárokat állapítottak meg és a diplomához szükséges nyelvvizsga-kötelezettséget is eltörölték.
Enyhíteni kell a tanárhiányt, most már akár elsőéves egyetemistákat is felvesznek iskolai munkára a tankerületi központokElkészült a felmérés, a magyar szülők több mint fele igenis látja a tanárhiányt az iskolákban