Ferenc pápa egyre gyakoribb egészségügyi gondjai miatt mind többször merül fel utódlásának kérdése. Ő maga is többször jelezte, ha úgy érezné, nem tudja ellátni feladatait, akkor lemondana, de a kérdést egyelőre nem tartja időszerűnek. Nyilvánvalóan Ferenc legfőbb célja, hogy véghez vigye a világszinódus folyamatát. Az első ülésszakot múlt év októberében tartották meg, s ez év októberében tartják a záró összejövetelt, amin már akár konkrét döntések születhetnek akár a családot érintő témákban. Fontos azonban hangsúlyozni: függetlenül attól, hogy az egyes előterjesztések mekkora támogatást kapnak a jelenlévőktől – nem csak egyházi személyiségektől, hanem civilektől és nőktől – a végső szót maga a pápa mondja ki.
Bár Ferenc 87 évével az egyik legidősebb egyházfő Szent Péter utódainak történetében, pápaságának kulcsfontosságú időszakához érkezett. XVI. Benedek 2022. december 31-én bekövetkezett halála óta Ferenc pápa felgyorsította a reformot, amelynek fontos eleme volt, hogy honfitársát, a haladó szelleműként ismert Vítor Manuel Fernándezt nevezte ki a Hittani Dikasztérium élére, e hivatal adta ki a világegyházban nagy vitákat kavart, a melegek áldásáról szóló Fiducia supplicans című dokumentumot. Az utóbbi egy év összességében egyértelműen a reformer szárny előretörését hozta, ami a konzervatívok rendkívül éles tiltakozásaihoz vezetett.
De lesz-e ereje Ferencnek véghez vinni a reformokat? Jól látható, hogy igyekszik előkészíteni a terepet esetleges utóda számára, bár a mindenkori egyházfő nem határozhatja meg, ki kövesse a trónon. A konklávén szavazó bíborosok több fordulóban, kétharmados többséggel döntenek az új pápa személyéről, s konzervatív portálokon olyan – egyébként senki által sem megerősített – hírek is megjelentek, amelyek szerint változtatni kívánnak a pápaválasztás szabályain, akár civileket is bevonva. Ferencnek azonban közvetve van lehetősége pápaválasztás befolyásolására konzisztóriumok megtartásával. A pápa jelöli ki, hogy– szakszóval – kiket „kreálhatnak” bíborosnak. A 80 év alatti kardinálisok vehetnek részt a konklávén, dönthetnek a pápa személyéről. Ferenc évről évre tart konzisztóriumokat, a Bíborosi Kollégium tagjainak több mint háromnegyedét ő nevezte ki. Főként olyan főpapokra esik a választása, akik hasonlóképpen gondolkodnak, mint ő. Ezzel tehát némi lehetősége van az utódlás folyamatának befolyásolására.
Természetes az, hogy újra és újra felröppennek hírek arról, kinek lehet esélye arra, hogy Ferenc után pápává válasszák, de minden ilyen találgatást érdemes komoly fenntartásokkal kezelni. A magyar sajtóban sokszor némi naivitást tapasztalhatunk a világegyházat érintő hírek fogadtatása kapcsán, s az itthoni médiumok nagy része kritika nélkül vette át az Italy First nevű honlap közlését, amely szerint Erdő Péter prímás „az első számú esélyes” arra, hogy a következő pápa legyen.
A magyar tudósítások azonban egy sor pontatlanságot tartalmaztak. A lista már önmagában kétségbe vonható, mert nem vette figyelembe a Vatikánban az elmúlt évben végbement változásokat.
A szóban forgó honlap valójában nem is olasz, de az tény, hogy szerzője, Ewout Kieckens holland író, újságíró Rómában él. Szó sincs arról, hogy a weboldal vatikáni szaklap lenne, Kieckens ugyan valóban foglalkozik a szentszéki ügyekkel, de főleg útleírások szerzője. Az Italystart.com honlapján 2021-ben jelent meg először, ki lehet a következő pápa, s azóta is ezt frissítgetik. Erdő Péter nem azért szerepel az első helyen, mert első számú esélyes, hanem mert a szerző ábécé sorrendben tünteti fel az általa esélyesnek vélt főpapokat. Az említett cikket 2021. március 21-én publikálta először, saját honlapján. Kieckens nem bennfentesként tüntette fel a neveket, hanem saját olvasmányélményeiből jutott e következtetésre, de nem is állítja magáról, hogy bennfentes lenne.
Nem állítjuk, hogy Erdő Péternek nem lenne esélye egy pápaválasztáson, hiszen a konzervatív körökben, például az afrikai főpapok körében, van befolyása. De azért nem ártana tájékozódni egy-egy „tuti” értesülés közhírré tétele előtt.