Február közepén Fischer Ádám videóüzenetben tette közzé a Facebookon, hogy a Budapesti Wagner-napokon csupán a Ringet tartják meg, a többi tervezett előadás elmarad, így A nürnbergi mesterdalnokok felújítása, valamint a Parsifal részleteiből tervezett koncert és Bo Skovhus dalestje is. Akkor a Müpa honlapján is megjelent a változás, noha valamennyi elmaradt előadás már telt házas volt. „Ez természetesen nem a mi döntésünk, a Müpa államilag finanszírozott és kontrollált intézmény, és mikor »felülről« az az utasítás jön, hogy az előadásoknak el kell maradniuk, akkor el kell maradniuk” - mondta a karmester. Később Fischer ezt a videót eltávolította, és németül beszélve - angolul feliratozva - újabbat tett közzé. Ebben azt jelentette be, Budapestről megkérték, hogy vegye le a videót, mert ezzel kapcsolatban hivatalos közleményt fognak kiadni.
Eleget tett a kérésnek, de nagyon csalódott, hogy az előadások elmaradnak. Ígéretet kapott arra, hogy a 2024-25-ös szezonban az eredeti tervek szerint lesz megtartva a fesztivál, és reméli, hogy így lesz. Végül két esemény adta ki a gazdasági válság miatti megszorítások következtében öt élőzenés estére lefogyasztott júniusi Budapesti Wagner-napokat a Müpa Bartók Béla Nemzeti Hangversenyteremben. Színre került - az eddig általában megszokott két sorozattal ellentétben - a Nibelung gyűrűje ciklus négy operája egyszer, valamint Fischer Ádám, a Wagner-napok mindenese vezényelt egy ötödik estet is, amelyen népszerű részletek hangzottak el operákból. Ezen az estén nem a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara játszott, hanem a Nemzeti Filharmonikusok, és persze nem is a zenekari árokban. Fischer reményei egyelőre nem válnak valóra, a 2024-es Wagner-napok hasonlóan sovány műsorral jelentkezik, igaz, Bo Skovhus dalestje szerepel a tervek között.
Centenárium
Az év talán legfontosabb koncerteseményeit a Liget 100 - a Ligeti György zeneszerző századik születésnapja alkalmából rendezett hangversenyek adták, amelyek ráirányították a figyelmet a magyar zeneszerzőóriásra. Az események fő motorja - noha nem egyetlen helyszíne, és rendezője - a Budapest Music Center volt, ahol májusban fesztivállal emlékeztek Ligetire, amelynek részeként születésnapján, 28-án az épület melletti - addigi Imre utcát - hivatalosan is Ligeti György utcára nevezték át. Az egyik legfontosabb és az egyik legjobb hangverseny a zeneszerző műveiből a Müpában, azonban még április 6-án hangzott el: Eötvös Péter vezényelte a Klangforum Wien, modern zenére specializálódott együttest, amelyen olyan szólisták közreműködésével, mint Kelemen Barnabás hegedűs, Fenyő László csellista, és Fejérvári Zoltán zongorista a zeneszerző Kamarakoncertje és versenyművei szólaltak meg.
Sajnos Eötvös Péter megbetegedése miatt a Concerto Budapest május 18-ai Müpa-beli hangversenye, amelyen szintén kizárólag Ligeti művek hangzottak volna el - elmaradt. A baj nagyobb lehet, hiszen Eötvös azóta sem mutatkozott a nyilvánosság előtt, sőt új operájának az Eiffel Műhelyházban december 8-án tartott bemutatóján sem jelent meg a közönség előtt.
Utcát neveztek el Budapesten Ligeti Györgyről, de saját kérésére oda kellett írni, hogy ez tévútOpera és szappanopera
Október 12-én öt egy hónap híján öt évvel a milánói Scalában történt bemutatója után végre láthattuk, vagy inkább csak hallhattuk a Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem színpadán a minimális szcenizálással előadott egyetlen Kurtág operát, a Végjátékot. Nem volt tehát több előadás, valódi színreállítás, mint az egy opera esetén elvárható, ezzel együtt az évad egyik legjelentősebb eseménye volt ez. Frode Olsen, Haja Zsolt, Hilary Summers és Leonardo Cortellazzi énekeltek, a Danubia Zenekart az eredeti bemutató karmestere, Markus Stenz vezényelte.
A Valuska, Eötvös tizenharmadik operájának létrejötte és bemutatása emellett a másik zenetörténeti esemény volt, hiszen megírására a Magyar Állami Operaház kérte fel a zeneszerzőt, és kifejezett kívánság volt, hogy magyar nyelvű legyen a szövegkönyv, amely Krasznahorkai Lászlónak Az ellenállás melankóliája című regényén alapul. A zeneszerző eddig magyar felkérésre nem írt operát, és eddigi művei sem kötődtek magyar szerzőkhöz, irodalmi anyaghoz.
Tovább folytatódtak a zenei közélet abszurd szappanoperái, némi huzavonát követően, öt éves megbízatásának lejárta után, mint az május végén bizonyossá vált, ismét az Operaház főigazgatója lett Ókovács Szilveszter. Volt némi zavar a gépezetben, hiszen egyes hírek szerint erről már tavaly novemberben megszületett a döntés, ami viszont valamilyen, azóta sem kiderült oknál fogva arról szólt, nem újabb öt évre, csak kettőre kapná meg az új megbízást. Ezt ő lehetetlen küldetésnek tartotta, mondván, ilyen intervallumra nem lehet rendesen előre tervezni, és jelezte: így nem vállalja a feladatot. (Eötvöst például 2018-ban kérte fel Ókovács az operájának megírására, a bemutatóra pedig 2023 decemberében került sor.) Ezért újabb kiírás következett, amire az előzővel szemben - amikor csak három aspiráns volt - áprilisban már tizenegyen jelentkeztek, hiszen úgy tűnt, valódi megmérettetésről is szó lehet. De végül ez nem valósult meg, a miniszter, Csák János saját jogkörében döntött, marad Ókovács újabb öt évig.
Rektor nélkül
Nem sikerült viszont egyszerűen lezavarni a zeneakadémai vezetőváltást, a kísérlet kudarcba fulladt, a minisztérium meghátrált, az intézménynek jelenleg ideiglenes vezetője van, Kutnyánszky Csaba korábbi rektorhelyettes személyében. Vígh Andrea korábbi rektor második megbízatása október végén járt le, és a szabályok szerint harmadik öt éves ciklusra már nem lehetett megválasztani. A minisztérium pályázati kiírása azonban valahogy úgy sikerült, hogy annak lényegében csak Keller András hegedűművész-karmester, a Concerto Budapest zeneigazgatója felelt meg, aki - mint előzetesen kiderült - örömmel vállalta volna a megbízatást, tervei is voltak, mit, hogyan csinálna másképp. Itt is került azonban hajszál a levesbe, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem szenátusa és 171 oktatója nyílt levelében súlyosan diszkriminatívnak minősítette a döntést.
Úgy tűnik, Csák János miniszternek Leonard Bernstein sem felelt volna meg, hogy vezesse a ZeneakadémiátItt is feltűntek újabb jelentkezők, de új rektor nem került ki közülük - állítólag elégtelen pályázataik miatt -, miután Keller végül arra hivatkozva, hogy már addig is rágalomhadjáratot folytattak ellene, ráadásul megfenyegették azzal - itt a Zeneakadémia egyik meg nem nevezett vezetőjére hivatkozott -, ha elvállalja a megbízatást, világméretű lejáratókampányt, valamint tüntetéseket indítanak ellene, visszavonta pályázatát. Kérdeztük a minisztériumot november elején és december végén is: mikor írják ki újra a pályázatot és a miniszter – ahogy ezt a Keller András visszalépését és a pályázat eredménytelenségét bejelentő interjúban említette – Csák János leült-e már a rektorhelyettessel, meghallgatta-e, mik a tervei, elmondta-e fenntartói elvárásait, és azt, hogy hova kell eljutnia az intézménynek. Meg tudtak-e egyezni, és megállapodni arról, hogy milyen módon tudja ezt a kormány segíteni? Ám lapzártánkig nem kaptunk választ. Itt tartunk most, rektorokról, jelöltekről újabb hírek nincsenek, egy december közepi közleményből viszont kiderült, korszerű, befogadásközpontú iskolai énektanár-képzés indul a Zeneakadémián, amely valós választ ad a zeneoktatás leginkább égető kérdésére. Az új, osztatlan képzés általános iskolai és középiskolai ének-zenetanári képesítést nyújt, 9+1 félév alatt. Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják - olvashatjuk -, hogy nagy hiány mutatkozik valóban jól képzett iskolai ének-zenetanárokban – különösen középfokon –, valamint az alapfokú művészetoktatási intézményekben elméleti tárgyakat oktató pedagógusokban. A képzésben kitüntetett szerephez jutnak a korszerű, befogadásközpontú zenepedagógia és zeneközvetítés szempontjai, feladatai és gyakorlata.
