A február 1-ig megalakuló Szuverenitásvédelmi Hivatal első nagy feladata az lesz, hogy a hamarosan induló választási kampány és választási küzdelem tisztasága felett őrködjön – mondta a hivatal vezetésére felkért Lánczi Tamás politológus kedden az M1 műsorában.
Lánczi Tamás hangsúlyozta, a hivatal nem hatóság, nem végez nyomozást és nem alkalmaz szankciókat, feladata alapvetően az elemzés és a feltárás lesz, tevékenységében pedig a nyilvánosság lesz a legfontosabb eszköze. Vizsgálatokat folytat le, együttműködik más állami szervekkel, ha pedig visszaéléseket tapasztal, akkor ezeket nyilvánosságra hozza és jelzi ezt az illetékes szervnek.
Benyújtották a szuverenitásvédelmi törvény javaslatát, belföldről sem kaphat támogatást az ellenzékMegszavazták a gránitszilárdságú alaptörvény tizenkettedik módosítását, Magyarország most már tényleg szuverén leszAzokat az információkat, amelyek más állami szerveknél képződnek, azokat, ha úgy tetszik, elkérheti egy együttműködés keretében, ezeket elemezheti és megvizsgálhatja, ezekből vonhat le következtetéseket, amelyeket nyilvánosságra hozhat, ezt jelezheti a törvényhozónak - fejtette ki a hivatal leendő elnöke, megjegyezve, a Szuverenitásvédelmi Hivatal probléma esetén valamilyen jogalkotási hiányosságra vagy hatósági intézkedés szükségességére is felhívhatja a törvényhozó figyelmét.
Példaként említette, hogy a szuverenitásvédelmi törvény vonatkozó passzusa szerint ha valaki tiltott finanszírozást fogad el, azt jelenleg a törvény jelenleg három év szabadságvesztéssel fenyegeti, de a büntetést nem a hivatal, hanem az állami szerv fogja kiszabni.
Lánczi Tamás emlékeztetett, idén júniusban helyhatósági és európai parlamenti (EP-) választásra készül az ország, ezért különösen fontos megakadályozni a „2022-ben tapasztaltakhoz” hasonló visszaéléseket. Az új hivatal feladata kifejezetten az lesz, hogy megakadályozza a külföldi befolyásszerzési kísérleteket – célzott az Action for Democracy körüli vádakra –, és ha ennek a jelét észleli, akkor megtegye a szükséges intézkedéseket, azaz felhívja erre a hatóságok figyelmét.
Nyilvánosságra hozták a jelentést, a Rogán-féle titkosszolgálat szerint az Egyesült Államokból már 2014-ben be akartak avatkozni a magyarországi választásbaA politológus műsorvezetői kérdésre elmondta, ha az Európai Bizottság, vagy bármely más uniós szerv megpróbál „túlterjeszkedni” a jogkörein, vagy megpróbálja csorbítani Magyarország szuverenitását, akkor az is „önmagában egy vizsgálat tárgya lehet”, és érdemes lehet ezzel foglalkozni. Hozzátette,
Magyarország bizonyos jogköröket, szuverenitásának egy részét közösen gyakorolja más tagállamokkal, az ezekből adódó „súrlódások” vizsgálata viszont nem tartozik a hivatal elsődleges feladatai közé.
Lánczi Tamás a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában azt is hangsúlyozta, a hivatal létrehozásával kapcsolatban Brüsszelből aggódó hangok jöttek, ezeken „az aggodalomba burkolt támadásokon” azonban nem lehet csodálkozni, mivel ott mindig is voltak olyan szereplők, akik megpróbáltak túlterjeszkedni a hatáskörükön és bele akartak avatkozni a magyar alkotmányos életbe.
A Szuverenitásvédelmi Hivatal leendő elnöke kérdésre válaszolva elmondta, a magyar modellhez a a Romániában működő dezinformáció-ellenes hivatal vagy az Európai Unió külföldi befolyásolási kísérleteket kiszűrő hivatala hasonlít a legjobban. Ilyen jellegű, a nemzeti, a gazdasági vagy elsősorban a nagyvállalati érdekeket védő, külföldi gazdasági befolyás elleni szabályozási rendszert az Egyesült Királyság és Franciaország is létrehozott már. - Minden állam, amelyik racionálisan jár el, az foggal-körömmel védi a szuverenitását - fogalmazott Lánczi Tamás.
„Lánczi Tamás a párt halványszürke eminenciása”