2024 elején az üzemanyagok jövedéki adójának emelése lassítani fogja a dezinflációs folyamatot. Ugyanakkor egyebek mellett az élelmiszerek és a tartós fogyasztási cikkek inflációja tovább lassulhat - ismertette előrejelzését Németh Dávid, Az Év Makrogazdasági Elemzője, a K&H vezető elemzője.
A következő év egyik legfontosabb kérdése, hogy a belső kereslet, ezen belül a lakossági fogyasztás élénkülése milyen hatással lesz majd az árakra. Ez ugyanis inflációs nyomást eredményez, emiatt elmaradhat a további lassulás, így 2024 második felében is 5 százalék körüli szinten maradhat ez a mutató. “Az 5 százalék még mindig magas szintet jelent, hiszen a jegybank célja a 3 százalék plusz/mínusz 1 százalékpontos infláció. A hosszabb távú inflációs kilátásokat pedig nagyban befolyásolják majd a munkaerőpiaci folyamatok, a belső kereslet alakulása, a nemzetközi inflációs környezet, de az energia- és nyersanyagárak szintén bizonytalanságot jelentenek ezen a téren” - tette hozzá a szakember.
Az év első felében ütemesen folytatódhat a kamatcsökkentés. Ez azt jelenti, hogy jövő nyáron már 7 százalék körüli szintre csökkenhet az alapkamat. 2024 második felében pedig részben az amerikai jegybank és az Európai Központi Bank lépései befolyásolhatják a magyar kamatdöntéseket, valamint az, hogy a magyarországi infláció miként alakul. "Azt gondoljuk, hogy a 6 százalék körüli kamatszint a jövő év végére elérhető” - fogalmazott Németh Dávid.
A szakember azt is elmondta, hogy jövőre az euró árfolyama a 375 és 393 forint közötti sávban mozoghat jellemzően. Az év első felében a forint szempontjából az erősebb oldalon lehet a jegyzés, részben a kamatelőny, valamint az infláció lassulása miatt. A év közepétől a kereskedés pedig az említett sáv gyengébbik oldalára terelődhet át. Ám bármilyen sokkhatás, nemzetközi turbulencia könnyen átírhatja ezt a forgatókönyvet, a magyar deviza ugyanis továbbra is elég érzékenynek számít - tette hozzá Németh Dávid.
