A finn kormány bejelentette, hogy hétfőn védelmi együttműködési megállapodást ír alá az Egyesült Államokkal, széles körű hozzáférést biztosítva az amerikai hadseregnek Oroszországgal közös hosszú határvidékéhez. – Az a tény, hogy nem kell majd mindenről külön-külön megállapodni, megkönnyíti a békeidős műveletek megszervezését, de mindenekelőtt válsághelyzetben létfontosságú lehet – mondta, Elina Valtonen külügyminiszter, akinek országa az év elején lett a NATO tagja, válaszul Oroszország 2022-es ukrajnai inváziójára.
A megállapodás 15 olyan finnországi létesítményt és területet - köztük légibázisokat, kikötőket, vasútvonalakat - sorol fel, amelyekhez az amerikai hadsereg akadálytalanul hozzáférhet, s ahol katonai felszerelést és lőszert is tárolhat. A szomszédos Svédország, amely szintén kérte a NATO-csatlakozást, de Törökország és Magyarország ellenállása miatt várakozni kényszerül, a múlt héten hasonló megállapodást írt alá az Egyesült Államokkal. A finn bejelentés előtt egy nappal az északi országok - Norvégia, Svédország, Finnország, Dánia és Izland - vezetői megerősítették elkötelezettségüket az Ukrajnának nyújtott, eddig 11 milliárd eurós katonai, gazdasági és humanitárius segítségük folytatása mellett, amikor oslói csúcstalálkozójukon vendégül látták Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt.
Jens Stoltenberg NATO-főtitkár tegnap Brüsszelben megbeszélést folytatott az EU-csúcsra érkező új szlovák miniszterelnökkel, aki - bár megerősítette, hogy kormánya nem szállít több fegyvert Ukrajnának - ígéretet tett a kereskedelmi alapú szlovák-ukrán hadiipari együttműködés folytatására, továbbá a kulcsfontosságú szlovákiai (haditechnikai) szervizközpont további működtetésére. Sajtótájékoztatójukon Stoltenberg köszönetet mondott Robert Ficónak, amiért Szlovákia továbbra is hozzájárul a NATO Ukrajnának szánt átfogó segélycsomagjához. A főtitkár arról is beszélt, hogy pénteken megkezdi működését egy régóta tervezett amerikai rakétavédelmi bázis Lengyelországban.
Oroszország ukrajnai céljai változatlanok, és addig nem lesz béke, amíg ezeket el nem érik - jelentette ki Vlagyimir Putyin elnök az offenzíva kezdete óta tartott első év végi sajtótájékoztatóján, egy nappal azután, hogy Putyin bejelentette, indulni fog a 2024. márciusi elnökválasztáson, amelynek megnyerésével 2030-ig maradhat elnök. Az orosz vezető a nyilvánosság és a média kérdéseire válaszolva Moszkvában ismét azt mondta, hogy a béke csak Ukrajna "denazifikálása, demilitarizálása és semleges státusza" után lesz lehetséges - amit azóta ismételget, hogy parancsára az orosz hadsereg 2022 februárjában lerohanta Ukrajnát. Putyin kijelentette, hogy jelenleg mintegy 617 ezer orosz katona tartózkodik Ukrajnában, és nincs szükség a tartalékosok további mozgósítására - tette hozzá.
