"Ha azt kérdezi, mi lesz az 50 milliárddal, az, amit mondtam: a jövő év elején azt is megoldjuk!" – így reagált Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár az IME-Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság minapi konferenciáján, amikor Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a kórházak fennmaradt adósságáról próbált kérdezni. Vagyis az államtitkár megígérte, hogy rendezik a kórházak 2024-re átcsúszó idei adósságát. Ennek örülnének a beszállítók is, hiszen – mint az a konferencián kiderült –, eddig kintlévőségeik alig tíz százalékának fedezetére jutott csak a kórházakhoz idén eljuttatott 90 milliárdos állami konszolidációból. Erre az adatra Takács Péter is rácsodálkozott, mondván: „Ez hogy lehet, amikor már egy hete a kórházaknál van az adósságok kifizetésére a pénz?”
Lapunknak Rásky László, az Orvostechnikai Szövetség főtitkára a jelenséget két okkal is magyarázta.
Az egyik, hogy a nagy kórházaknak időbe telik, míg a számlákat kifizetésre megszabott sorrendbe rendezik. A másik, pedig az, ebben a sorban az orvosi eszközöket, anyagokat szállítók a legvégén vannak.
Legelőször a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóság (KEF) szolgáltatásaiért fennálló lejárt tartozásokat kell kiegyenlíteni. (A KEF az az új szervezet, amely átvette az intézmények működtetésével, üzemeltetésével kapcsolatos feladatokat.) A kiegyenlítési sorban a második a büntetés-végrehajtási (BV) szervezeteknél fölhalmozódott számlák rendezése és csak ezután következhetnek az egyéb beszállítók. Rásky László közölte, a cégek tapasztalatai igazolják, hogy adósságrendezésre érkezett összegből nagy hányadot tesz ki a KEF-nek illetve a BV-nek fizetendő rész, így nagyon kevés marad a piaci beszállítók számláira. Miután kórházak átlagosan eleve csak az adósságaik 70 százalékára kaptak forrást és a tartozások 60 százaléka az orvostechnikai beszállítók számláiból jön össze, tudtuk, hogy csak kisebb összegre számíthatunk, de még ehhez képest is alig kaptak valamit a szövetséghez tartozó cégek.
A kórházi eladósodásnak az sem látszik kedvezni, hogy a KEF az eddigi 29 budapesti kórház után január elsejével további 52 vidéki kórház üzemeltetését is átveszi.
A fővárosi kórházak átvételének egyik keserű tapasztalata, hogy azoknak a végkielégítését is a kórházaknak kell kifizetniük, akik akiket a műszaki üzemeltetésre kiválasztott cégek nem vesznek át, vagy az érintettek nem akarnak oda szerződni. Ez csak az elmúlt félévben 3 milliárd forintos olyan extra kiadással járt, amire nem volt forrásuk az intézménynek.
További pénzügyi feszültséget jelent a kórházaknak az úgynevezett jubileumi jutalmak kifizetése. Takács Péter szavai szerint az orvosi fizetések növekedésével az idén már 20 milliárdos többlet terhet jelent az ellátórendszernek. Ezért – mint mondta – már jelezték a Pénzügyminisztériumnak, hogy ezzel a tétellel külön kell foglalkozni. Hozzátette: mérsékelt optimizmussal, de úgy véli, el fogja tudni érni, hogy a szolgálati elismerések kifizetésére a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) biztosítsa a forrást. Az államtitkár úgy tudja: a konszolidációra utalt keretnek többféle tétele volt, és ebben most a jubileumi jutalmakra is tartalmazott valamekkora részt. Az önkormányzati rendelők nevében kapott kérdésre, hogy kaphatnak-e ezek az intézmények is a megugrott energiaárak miatt rezsitámogatásra forrást, az államtitkár azt válaszolta: ezt az önkormányzatoknak és nem az egészségügynek kell rendeznie. A kormány a fenntartókon keresztül kompenzálja a rezsiárakat. A helyhatóságok – szerinte – nagyon komoly rezsitámogatásokat kaptak. Takács Péter – mint mondta – megnézte: egy budapesti kerület átlagosan egymilliárdot kapott rezsitámogatásra. Ebből biztosan maradt mozgástere arra, hogy az általa fenntartott szakrendelőnek is a hóna alá nyúljon. „Tehát továbbra is azt tudom mondani, hogy a nem kötelező önkormányzati feladatok finanszírozását nem lehet az egészségügyön keresztül megoldani.”
Hiába a nagy kórházi adósságrendezés, lesz olyan intézmény, ahol azután sem tudják fizetni a piaci beszállítókat