A fővárosi önkormányzat pesti Dubajhoz való belegyezésének elnyeréséhez valóban elég, hogy a korábban beharangozott 220-240 méteresnél kisebb magasházak épüljenek és megvalósuljon a kormány által az arab befektetőknek ígért három infrastruktúra fejlesztési projekt? - kérdeztük Karácsony Gergely főpolgármestert a VSquare hírportál információja nyomán. Lázár János egy zártkörű eligazításon ugyanis a hírek szerint azt mondta: ráveszi az arab befektetőket, hogy kisebb épületekben gondolkodjanak, így már eladható lesz Karácsony Gergelynek, akinek jól jönne, ha állami pénzből megépülne az új városnegyedhez ígért három infrastrukturális beruházás: a Szegedi úti felüljáró, zuglói-angyalföldi villamosvonalak összekötése, a kisföldalatti meghosszabbítása. A hírlevél szerint Lázár János azt is mondta, hogy közelebb van a tízmilliárd dollárhoz a beruházás értéke, mint az ugyanazon a napon a sajtónak mondott ötmilliárd euróhoz.
Karácsony Gergely a Népszavának adott válaszában leszögezte, mindennek a feltétele, hogy hozzák nyilvánossága a budapestiek háta mögött elfogadott titkos határozatot és a kormányzati üzlet részleteit és előbb velünk állapodjanak meg. Nemcsak a beépítési magasság fontos, hanem a funkció is. – A 130 méter „csak” háromszor akkora, mint amilyen magasan Gábriel arkangyal alakja áll a Hősök terén, vagyis még mindig elcsúfítja a történelmi városképet. Mi nem idegeneknek készülő luxuslakásokat szeretnénk, hanem 8-10 ezer budapesti családnak megfizethető otthont – tette hozzá.
Dubaj Budapesten: ketten is jelentkeztek Rákosrendező hasznosítására, az Orbán-kormány hajlandó lenne eladni a földet isA főpolgármester kabinetfőnökével, Balogh Samuval pénteken bemutatta Rákosrendező főváros által elképzelt jövőképét, amelyben - reflektálva a klímaváltozásra - a zöldfelületé és a vízé lenne a főszerep. A Budapest Parkra keresztelt új negyedben egy 30-40 hektáros városi közparkot hoznának létre, benne a negyeden átfolyó Rákos-patak vizéből felduzzasztott tóval. A már rendelkezésre álló és fejlesztendő kötöttpályás közlekedésnek és az új gyalogos és kerékpáros tengelyeknek köszönhetően a közlekedés fenntartható módon zajlana a 8-10 ezer családnak otthont adó új városrészben.
Az új negyed két jó elkülöníthető félre oszlana: a vasúti területektől balra - a XIII. kerület felé - eső részen alakítanák ki a közparkot, a tavat, itt épülne fel a lakások egy része és itt kapnának helyet az intézmények. A jobbra, Zugló felé eső részen szintén épülnének lakások, de itt nagyobb arányban létesülnének irodák, kereskedelmi létesítmények és ennek a részek az északi csücskében alakítanák ki az intermodális csomópontot is.
Dubaj Budapesten: Zugló nemet mondott a gigaberuházásra, Angyalföld feltételeket szabA negyed kialakításakor fontos szerepet kapna a megújuló energia használata, a városi hőszigethatásokat csökkentő térszervezés, kötelező lenne a zöldtető, csapadékot pedig a szivacsváros elve alapján helyben hasznosítanák. Emellett nagy figyelmet fordítanának az építészeti minőségre, amelynek egyik feltétele, hogy építészeti tervpályázatokat írjanak ki. A közreadott tervek szerint nem zárnák ki a magasházakat sem, mivel ezek jól integrálhatóak az átmeneti zónába, de előtte „látványvizsgálattal kell igazolni, hogy nem eredményeznek zavaró együttjátszást a meglévő műemlékekkel: Bazilika, Parlament”.
A főváros több sikeres rozsdaterület fejlesztésre is felhívta a figyelmet, mint például a stockholmi volt gázgyári terüelten létrejött Royal Seaport, ahol 12 ezer új lakás épül, és mindegyik pontjáról 200 méteren belül elérhető egy közpark. A bécsi felhagyott vasúti területen kialakított Nordbahnhofban 10 hektáron létesült park és a fő szerep a megfizethető lakásoké. Berlinben szintén volt vágányok helyén alakítottak ki új negyedet több mint 30 hektárnyi zölddel. Jó példaként említik az egykori gázgyár területén folyamatosan bővülő egyedi építészeti karakterű épületekből álló Graphisoft parkot is.
Lenne tehát miről beszélni, de ehhez partnerségre lenne szükség szerintük a főváros, az érintett kerületek, a magyar állam és a piaci befektetők között. Konszenzusosan elfogadott, nagy társadalmi támogatottságot élvező tervek nélkül - ahogy azt számtalan hazai és nemzetközi példa mutatja - a tervezett fejlesztések könnyen elakadnak, vagy a város számára káros irányt vesznek.
Balogh Samu várostervező szerint Rákosrendező jövőjével kapcsolatban politikai oldalakon, ciklusokon átívelő konszenzus van. Éppen ezért elképesztőnek tartja, hogy a kormány egy befektető érdekeit szem előtt tartva kidobja a már elkészült terveket és hátat fordít a konszenzusos célkitűzéseknek.
Lázár „maxi Dubajt” álmodik Rákosrendezőre, Karácsony szerint rossz a sorrend – Videó!