Októberhez képest a fogyasztói árak nem változtak novemberben, vagyis az előző hónaphoz képest 0 százalékkal emelkedtek - közölte a KSH. A bázishatásoknak köszönhetően viszont a 12 hónapra visszatekintő árindex az előző havi 9,9 százalékról, 7,9 százalékra mérséklődött. Ez egy hajszálnyival jobb az elemzői várakozásokhoz képest.
Tavaly novemberhez képest az élelmiszerek ára 7,1 százalékkal emelkedett, ezen belül leginkább a cukoré (49,7%), a csokoládé és kakaóé (19,1%), az alkoholmentes üdítőitaloké (17,9%), valamint a büféáruké (17,0%). A termékcsoporton belül a tojás ára 24,4, a liszté 15,8, a sajté 10,4, a vaj és vajkrémé 9,9, a száraztésztáé 7,4 százalékkal csökkent. A háztartási energia 18,1 százalékkal olcsóbb lett, ezen belül a vezetékes gázért 36,2, az elektromos energiáért 3,5 százalékkal kevesebbet, a tűzifáért 0,8, a palackos gázért 1,9 százalékkal többet kellett fizetni. A járműüzemanyagok ára 25,4 százalékkal nőtt - közölte a KSH.
Valójában a háztartási energia ára tavaly augusztusi drasztikus áremelés óta egy fillérrel sem változott – így az energiaárak inflációja sem csökkenhetett – ez csak a KSH sajátos inflációszámítási módszertanának az eredménye. Mint ahogy arról lapunk is beszámolt, elmúlt hetekben több neves közgazdász vitatta a KSH energia-infláció számítási módszertanát, egyes vélemények aszerint a fő ármutató akár 1-2 százalékkal is magasabb lenne, ha KSH tavaly augusztusban – a rezsicsökkentés részleges eltörésekor nem alakította volna át az energiaárak változásának számbavételi módszertanát. A KSH szerint mindenben az Eurostat elvei szerint jártak el – ennek ellenére az KSH energiaár-számítási módváltásának ügyében az uniós statisztikai hivatal konzultációt folytat a magyar hatósággal.
Már a Eurostatot is érdekli, hogyan jött ki az egy számjegyű magyar inflációA KSH közlése szerint 12 hónap alatt a szolgáltatások 12,6 százalékkal drágultak, a szeszes italok, dohányáruk ára 10,6, ezen belül a szeszes italoké 12,1 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 0,4 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
Októberhez képest az infláció nulla százalék volt – vagyis az árak nem változtak általánosságban. Azonban ezen belül az élelmiszerek átlagosan 0,5 százalékkal drágultak, meghatározóan az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, friss hazai és déli gyümölcs) árának 6,6 százalékos emelkedése következtében. E csoport nélkül számítva az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. A baromfihús 2,0, az étolaj 1,9, a vaj és vajkrém 1,6, a cukor 0,8 százalékkal kevesebbe került. A járműüzemanyagok ára 3,6 százalékkal csökkent az előző hónaphoz képest. A ruházkodási cikkek 1,2 százalékkal drágultak. A háztartási energiáért 1,2, ezen belül a vezetékes gázért 2,5, a tűzifáért 0,6 százalékkal kevesebbet kellett fizetni.
A 12 havi árindex 7,9 százalékra csökkent, az uniós sztenderdek alapján számolt harmonizált árindex 7,7 százalék volt novemberben, a nyugdíjasok fogyasztói kosara novemberben már csak 7,1 százalékkal volt drágább, mint egy évvel korábban - a KSH szerint
Semmi meglepetés
A friss adat nem okozott különösebb meglepetést – írta kommentárjában a Nyeste Orsolya. Az Erste Bank elemzője 7,8 százalékra várta a novemberi árindexet. Az élelmiszerek havi szintű 0,5 százalékos drágulása kissé magasabb lett az általunk vártnál, miután az idényáras élelmiszerek árai 6,6 százalékkal nőttek októberhez képest. A járműüzemanyag-árak tovább csökkentek, havi szinten 3,6 százalékkal, ismét érdemben támogatva a folytatódó dezinflációt. Jó hír volt még a dezinfláció tartóssága szempontjából, hogy a szolgáltatás-infláció továbbra is viszonylag mérsékelt maradt – tette hozzá.
A stagnáló havi árindex és a továbbra is támogató bázishatás együttese ismét jelentős csökkenést hozott tehát az éves indexben. Decemberben is hasonló tendenciát várunk: ha a benzinár nem fordul, akár 6 százalék alá is beeshet az éves a fogyasztói árindex. Január-februárban még kitart a bázishatás támogató szerepe, és a várhatóan már jóval magasabb havi drágulások ellenére is – amit az év eleji átárazások mellett a jövedéki adó emelése is hajt majd – tovább lassul az éves index. Így az 5 százalék alatti éves infláció akár már januárban megérkezhet, azonban nem lesz valószínűleg tartós. A támogató bázishatás kifulladásával legkésőbb a második negyedévben visszakanyarodhat az éves index 5 százalék fölé, és várhatóan ott is marad a 2024-es év hátralévő részében– fogalmazott Nyeste Orsolya.
Virovácz Péter szerint az októberi adathoz képest a fő inflációs mutató 2 százalékpontot csökkent, ezzel elérve a 7,9 százalékos szintet. Ez az erős lassulás két tényező következménye: az élelmiszerek és az üzemanyagok éves bázisú árváltozása. Habár havi szinten ismét érdemben drágultak az élelmiszerek (0,5 százalékkal), némi meglepetést okozva, ugyanakkor a tavalyi évi magas bázis miatt ez is elegendő volt ahhoz, hogy az éves inflációs mutató ebben a termékkörben 7,1 százalékra essen. Eközben pedig az üzemanyagok ára havi szinten 3,6 százalékkal csökkent, ami így szintén drasztikus mértékben visszahúzta az inflációt. Csupán ez a két tétel önmagában 75 százalékát magyarázza az októberről novemberre érdemben lassuló inflációnak.
Ennél azonban talán sokkal fontosabb az a tény, hogy az összes nagy kategóriában fékeződött az áremelkedés éves bázisú üteme, hol nagyobb mértékben (például szolgáltatások), hol csekély mértékben (háztartási energia). Vagyis továbbra is egy széles bázisú dezinflációs folyamatról beszélhetünk, amelynek súlypontjai azonban olyan tételek, amelyek nem a maginflációs kosár részei (üzemanyagok, feldolgozatlan élelmiszerek). Mindazonáltal a maginfláció is immáron elbúcsúzott a kétszámjegyű területtől és 9,1 százalékon áll.
A novemberi inflációs adat alapján arra következtetünk, hogy decemberben tovább fékeződhet az inflációs mutató és az ING friss előrejelzése szerint 6,1 százalékon zárhatja az évet. Sajnos azonban az év eleji negyed évszázados csúcs miatt az éves átlagos infláció így is kiemelkedő marad: 17,7 százalékra becsüljük. A jövő év folyamán habár az átlagos infláció ennél jóval csekélyebb lehet, 5,1 százalékos, még nem lehet hátradőlni. Egyrészt azért, mert az inflációs cél továbbra is 3 százalék és ez biztosítja az árstabilitást, másrészt azért, mert a jövő év második felében az idei év vége felé látott kedvező inflációs folyamatok alacsonyabb bázist biztosítanak, így az infláció újbóli emelkedésére számítunk. Míg az év közepe felé valamivel 4 százalék felett alakulhat az inflációs ráta, addig 2024 végét ismét 6 százalék körül zárhatjuk.
Nagy Márton újabb nagy győzelméről beszél
Újabb győzelem az infláció felett, újabb 2 százalékponttal csökkent az infláció – írta közleményében Nagy Márton. A gazdaságfejlesztési miniszter szerint a KSH adatai szerint a kormány novemberre már 8 százalék alá, 7,9 százalékra szorította vissza az áremelkedés mértékét. Nagy Márton az adatok alapján kijelentette, hogy az infláció csökkentése jó ütemben halad, amely lényeges segítséget jelent a családok és a gazdaság számára egyaránt. A gazdaságfejlesztési miniszter megállapította, hogy a kormány két hónappal korábban teljesítette vállalását, és már októberre egy számjegyűre csökkentette az inflációt. A kormány itt azonban nem állt meg, így az infláció mértéke novemberben még tovább csökkent, az adatok még kedvezőbb képet mutatnak.