Januártól a már júniusban bejelentett szinten, vagyis nettó 33,55 forinttal nő az üzemanyagok literenkénti jövedéki adója – derült ki a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) honlapján tegnap közzétett adómértékekből. Így január 1-jén (az eddig közszájon forgó, 41 forint helyett, a kiskereskedelmi különadót is beleszámolva) bruttó 43 forinttal emelkednek az üzemanyagárak.
Bár a kormány és sajtója a júniusi döntést azóta is, széles körben, kizárólag brüsszeli kötelezettségként tálalja, a tények ezt élesen cáfolják. A valóság ezzel szemben, hogy az üzemanyagok jövedéki adójának EU-szerte egységes, euróban meghatározott, legalsó, engedélyezett szintje 2010 óta változatlan. Az uniós szabályok szerint ugyanakkor az euróövezeten kívüli tagállamoknál az alsó határ helyi pénznemben kifejezett szintjét a megelőző év októbere első munkanapjának euróárfolyama határozza meg. A magyar kormányok, az EU-szokásoktól eltérően, a hazai üzemanyagok jövedéki adóját, kétségkívül, mindig is a Brüsszel által engedélyezett legalsó szint közelében határozták meg. (Az üzemanyagok összesített adóterhelése csak az Orbán-kormány által bevezetett, Európában a legmagasabbnak számító, 27 százalékos áfa miatt sorol az uniós középmezőnybe.) Az üzemanyagok hazai fizetőeszközben meghatározott jövedéki adója ugyanakkor a forint euróhoz viszonyított, folyamatos gyengülése miatt 2020 óta kétségkívül az engedélyezett szint alá került. Az Orbán-kormány mondhatni csak a Covidra és az ukrajnai háborúra hivatkozva úszta meg eddig a visszaemelési kötelezettséget. Miután idén már nem adódott kibúvó, a kormány, erre, illetve a jövő évi költségvetés korai elfogadására hivatkozva, már júniusban bejelentette a nettó 33,55 forintos emelést. Bár ez nem számított szabálytalannak – hisz a kormányok, saját hatáskörben, értelemszerűen meghaladhatják a minimumszintet, amiként e lehetőséggel számos tagállam él is -, a kormánykommunikációban megjelenő uniós kötelezettséghez, vagyis a minimumszinthez képest ez már akkor soknak tűnt. Bár az azóta eltelt idő során a kormány a kapcsolódó felvetésekre, számos más ügyhöz hasonlóan, leginkább mellébeszélésből mutatott tankönyvi példát, szakértők szerint az értéket a 2022 október eleji, csúcsszintű, 420 forint körüli euróárfolyamból vezethették le.
Az EU-szabályok szerint ténylegesen számító, 2023. október 2-i, 389 forintos euróárfolyam ismeretében viszont nyilvánvalóvá vált: az üzemanyagok jövedéki adójának az unió által elvárt, 2024. január 1-i emelési szükséglete, a kormány által hangoztatott, nettó 33,55 forint helyett, benzin esetében nettó 20, gázolajnál pedig 18 - számításunk szerint, különadóval együtt, bruttó 26, illetve 24 - forint. Bár a központi propaganda az egész emelést, változatlanul Brüsszel „nyakába varrja”, Gulyás Gergely a Népszava kevés kibúvót engedő felvetését még a múlt heti kormányinfón is azzal ütötte el, hogy az emelés végleges mértékéről egyelőre nem döntöttek. Miközben a kérdésünkbe foglalt állítást, miszerint a kormány ez esetben nettó 14-16 – bruttó mintegy 18-20 - forint erejéig saját hatáskörű üzemanyagáremelésről döntött, nem cáfolta, jelezte: a kabinet épp keresi a rezsikassza forrásait. A kancelláriaminiszter válasza tehát leginkább úgy értelmezhető, hogy a kormány januártól a rezsitámogatások fenntartása érdekében emeli a szükségesnél nagyobb mértékben az üzemanyagok adóját, vagyis árát. Magyarán a kabinet azért szed be több pénzt az autósoktól, hogy megmaradjon a gázzal fűtők „rezsicsökkentett” díja. A Magyarországon elpöfögött, évi, körülbelül 6,5 milliárd liter üzemanyagra vetítve a többletemeléséből remélt pluszbevétel számításunk szerint bruttó százmilliárd forintra tehető.
Tegnap három érintett tárcánál is tudakozódtunk, hogy akkor a NAV-közzététellel véglegesnek tekinthetők-e az üzemanyagok januári adómértékei, avagy azon még módosíthatnak. De csak az Energiaügyi Minisztériumtól kaptunk egy üzenetet, mely szerint az ügyben a Pénzügyminisztérium az illetékes.
Így nálunk lesz a legdrágább a benzin
Míg a környező hét állammal összevetve átlagos benzinárunk most a harmadik legmagasabb, gázolajtarifánk a negyedik legalacsonyabb – számítottuk ki a Cargopedia.hu által tegnap frissített adatbázis alapján. Ez nagyjából megfelel az átlagnak: bár néhány éve még a legolcsóbbak közé tartoztunk, az év elején – vélhetőleg a hatósági árak tavaly decemberi feloldása hullámán – néhány hétig a térség országai közül nálunk mérték a legdrágábban a naftát. A jelenlegi, térségi tarifákra a januártól várhatóan életbe lépő jövedékiadó-mértékeket rászámolva a benzin esetében messze a legdrágábbak, míg a gázolajnál, a szerbek mögött, másodikok lennénk. Ha még tovább csökken a nemzetközi olajár, az adóemelés dacára a hazai autósok talán a korábbi évek átlagához képest nem érzékelnek kiugró drágulást – adott hangot bizakodásának lapunk megkeresésére Grád Ottó, a nagy hazai láncokat tömörítő Magyar Ásványolaj Szövetség (MÁSZ) főtitkára. Mindazonáltal az emelés, kiváltképp a szállítmányozók által használt gázolaj esetében, ronthatja az ország versenyképességét – véli. A MÁSZ, az infláció leszorítását célzó kormánycélok tükrében is, töretlenül szorgalmazná az uniós minimumszinthez igazodó jövedékiadó-emelést. Ennek kapcsán, változatlanul állnak a kormányzati megkeresések elébe – fogalmazott a főtitkár.
Kötelező volt a közzététel
A NAV negyedévfordulókat megelőző, tegnap a Portfolio.hu által kiszúrt közlésére a hatóságot jogszabály kötelezi. 2016 óta ugyanis, attól függően, hogy a kőolaj hordójának negyedévi átlaga áthaladt-e az 50 dolláron, a literenkénti, nettó adómérték benzinnél 5, gázolajnál pedig 10 forinttal változik.
