;

animáció;Csibefutam;

A Csibefutam folytatása új szereposztással, látvánnyal, képpel, színpalettával

- Amikor senki nem számított rá, visszahozták a filmtörténet leghíresebb csirkéit

Sam Fell rendező és Peter Lord producer több mint két évtized után lépett, akkor, amikor az első Csibefutam rajongói már bőven felnőttek. Interjú.

Huszonhárom évet kellett várni az eredeti Csibefutam folytatására. Ha már ennyi idő eltelt, a kérdés: miért pont most?

Peter Lord: Mindig is azt gondoltuk, hogy remek karaktereket alkottunk meg Rocky, Ginger és a többiek személyében. Ez elképesztően sok munka volt és ha már ennyi energiát fektettünk bele, úgy gondoltuk, hogy tovább építjük ezeket a figurákat. Nem csak egyszerűan folytatni akartuk, sokkal inkább továbblépni. Két-három évente mindig volt egy nagy értekezlet, amikor megvitattuk a lehetséges történeteket. A másik trükkös dolog az volt, hogy az első Csibefutatomot happy enddel zártuk le: hőseink megmenekültek Tweedys farmjáról, felfedezték az ideális új lakhelyüket – egy idilli szigetet – ahol az egész csirkenyáj harmóniában élhet, minden emberi veszély nélkül. Minden vágyuk teljesült, hogyan folytassuk akkor? További súlyos probléma volt, hogy a stúdióban volt egy tűzeset, melynek következtében odaveszett az összes bábú és díszlet amikkel az első részben dolgoztunk, így az sem lendített az ügyön, hogy tudtuk, mindent az alapoktól kell újrakezdeni.

Sam Fell: Aztán csak megszületett az ötlet, hogyan is folytassuk: mint ahogy a film szlogenje is szól korábban kitörtek, most viszont betörnek. A kedvelt karaktereinkkel egy heist moviet és egy akciófilmet képzeltünk el. Ez 2015-ben volt, innentől fogva pedig felperegtek az események. Milyen évet is írunk ma, 2023-at? Ment minden, mint a villámcsapás.

A stop motion technika korábban nagy divat volt, de aztán átvették a stafétabotot a digitális animációk.

Sam Fell: Pontosan, ez is nagy kérdés volt, hogyan maradjunk hűek az első rész atmoszférájához, pláne számomra volt ez nagy kérdés, mint új rendezőnek a kapitányi hídon. Imádom az első Csibefutamot. Szerintem egy igazi mestermű. Felelősséggel tartozom a filmnek. De szükség van arra is, hogy tovább fejlődjünk, és kitaláljuk, hogyan lehet a filmet természetes módon, egy új közönség számára fejleszteni. És a dolgok megváltoztak: a szereposztás változott, a látvány megváltozott, a kép megváltozott, a színpaletta megváltozott. De ez természetes módon történt az idő múlásával így fokozatosan változik a képivilág. Meghatározta a helyzetet az ötlet, hogy ott kezdjük a szigeten, ahol az előző film véget ért. Így kezdetben inkább úgy néz ki, mint az első film, és ez természetes módon fejlődhetett ki az új sztoriba, ami egy másik korba, a 60-as évek elejére, az ipari mezőgazdaságba, a nagyobb léptékű betonépületekbe vezetett. A karakterek sem lehettek ugynaolyanok, hiszen Ginger időközben anya lett. Ez olyanfajta változtatásokat igényelt, melyek első pillantásra nem tűnnek nagy feladatnak, de valójában egy nagyon hosszadalmas és összetett folyamat, hogy öregíts egy csirke hölgyet.

Peter Lord: Egy animációs mozi akkor működik, ha nagyon jó a sztori és a figurák. Ha jól és őszintén mesélsz, a közönség elégedett lesz. Amúgy a stop motion technika nem „öreg”, sokkal inkább időtlen. Az új film is csodálatosan néz ki, de az első rész sem öregedett semmit. Nézzen meg egy digitális technikával készült animációt húsz évvel ezelőttiről, ott lesz min csodálkozni. A stop motion technika alapja, hogy bábokkal mesélünk. Mindenki tudja, hogy amit lát az csak egy bábu, de elhiszi, hogy él. Ez a varázslat még mindig működik. És amíg ez megtörténik, addig így fogunk filmeket készíteni.

A csirkefalatok hajnala kicsit horror is: az ártatlan pipikre az a veszély leselkedik, hogy nuggeteket készítenek belőlük. Sok cég ebből él manapság, mit szólt például ehhez a McDonalds?

Peter Lord: Velük per speciel pont nem beszéltem. Az igazság az, hogy a csirkék tartása kizsákmányolás. Ez tényleg szörnyű,  valójában eléggé borzalmas. Azonban be kell vallanom, hogy kissé képmutató vagyok, mert még mindig eszem csirkét. Sam viszont leállt.

Sam Fell: Így van. Megpróbáltuk szórakoztatóvá tenni, hogy bemenjünk egy csirkefalat üzembe, de ehhez először a valóságot kellett megnéznünk. Ezek után én abbahagytam a csirkeevést, de a stáb nem. Minden szerdán csirkét szolgáltak fel a kantinban, minden szerdán. El tudja ezt egyáltalán képzelni?

Peter Lord: Bárki láthatja, hogy a csirkékre rossz vég vár. A filmben azon csavartunk, hogy az üzemben egy őrült paradicsomban élnek, ahol mindenféle játékot lehet játszani, úgy érzik legtöbbeknek nincs meg ez a szabadsága és szórakozása, miközben ott vár rájuk a végzetes pillanat. Ez pedig egy végzetesen beteg Bond-gonosz bosszúja megalomán a csirkéken.

Ha már szóba jött James Bond, és mivel éppen szünetel a franchise, kérdezem, nincs-e valami mentő ötletük?

Sam Fell: Azt hiszem a Csibefutammal elkészítettük a mi Bond-filmünket már! Ezen felül rengeteg popkulturális parafrázis van a műben, melyek során folyamatosan beszólnak és kifigurázzák a nagy hollywoodi filmeket. Tudja, én filmrajongó vagyok. Egyszerűen imádom a filmeket, és szeretem, ha egy műfaji produkcióban, mint például Mission Impossible-ben a végletekig viszik el a látványt. Azonnal lehet tudni, hogy legalább öt olyan jelenet lesz a filmben, ami lehengerlő. Éppen ezért mi is játszottunk egy kicsit, mint afféle Chicken Impoosible – ha már a parafrázisokra kíváncsi.

Peter Lord: Az Aardman Animations filmjeiben mindig referálunk a popkultúrára. Szerintem ez olyan, mintha egy kis varázspor lenne, amit a történet tetejére szórunk. Annak tudatában, hogy a legtöbb ember érti magát a jelenet lényegét, és néhányan pedig megértik a konkrét utalást – ez már egy meta szint. És tudjuk, hogy ez az embereknek, így vagy úgy, tetszeni fog. Ha nem értik meg az utalást, az nem számít. Egyáltalán nem befolyásolja az élvezetet. Szóval ez csak egy felszín alatti pimasz játék Hollywooddal.

Info: Csibefutam – A csirkefalatok hajnala. Bemutatja a Netflix

Névjegy

Peter Lord 1953. november 4-én született Bristolban, Angliában, az Egyesült Királyságban. Producer és rendező, ismert a Morph csodálatos kalandjai (1980), a Csibefutam (2000) és az Elvitte a víz (2006) című filmekből. David Sproxtonnal társalapítója az Aardman Animationsnek, a világ egyik legnevesebb animációs cégének.

Sam Fell 1965. november 22-én született brit animátor, rendező, forgatókönyvíró és szinkronszínész. Legismertebb filmjei: Elvitte a víz (2006), ParaNorman (2012) és Cincin lovag (2008).

Az anyákat akarja megszólítani kifejezetten nekik szóló programokkal a kormányzati kultúrpolitika. A cél az lehet, hogy a következő generáció számára már a NER értékeit örökítsék tovább.