;

Fidesz;ellenzék;Republikon Intézet;pártpreferenciák;

- Republikon Intézet: Befagyott a pártok támogatottsága, de már több a bizonytalan, mint a Fidesz-szavazó

A választók több mint harmada nem tud pártot választani magának.

Érdemben nem változott a pártok támogatottsága novemberre – derül ki a Republikon Intézet pártpreferencia-kutatásából, ami elsőként a Telexen jelent meg.

A november 17. és 24. között készült felmérés alapján viszont ezúttal is hibahatáron belül, 1 százalékponttal nőtt a bizonytalanok aránya, így

a választók több mint harmada (34 százalék) nem tudott pártot választani magának a jelenlegi politikai palettán.

A Republikon elemzése szerint ők az európai parlamenti választáson valószínűleg otthon maradnak, és a már meglévő szavazók mobilizálásáról szól majd a pártok versenye.

A Fidesz-KDNP továbbra is magabiztosan vezeti a népszerűségi versenyt,

a teljes népesség (29 százalék) és a pártválasztók (43 százalék) között is.

A kutatásból kiderült az is, hogy

  • a teljes népesség 12, illetve a pártválasztók 18 százaléka mondta azt, hogy a DK-ra szavazna. Vagyis a Republikon felméréseiben nyár közepe óta egy tapodtat sem nőtt a DK népszerűségi mutatója.

  • a Mi Hazánk hibahatáron belül, 1 százalékpontot vesztett a teljes népesség (5 százalék) és a pártválasztók (9 százalék) körében.

  • a Momentum Mozgalom fej-fej mellett áll a Magyar Kétfarkú Kutya Párttal, a teljes népesség (5 százalék) és a pártválasztók (7 százalék) között is.

  • már második hónapja van az 5 százalékos parlamenti küszöb felett az LMP. A zöldpártot és az MSZP-t is 3-3 százalékponton mérték a teljes népesség, és 5-5 százalékponton a pártválasztók körében. Az 5 százalékpont akár EP-mandátumot is érhet.

  • nem jutna önállóan az Országgyűlésbe a Jobbik és a Párbeszéd sem. Igaz, a Jobbik 1 százalékpontot tudott növelni támogatottságán októberhez képest, de még így is 4 százalékon áll.

A Republikon elemzése szerint azonban tévedés lenne csak a nagyobb ellenzéki pártokat figyelni a következő hónapokban, hiszen messze nem lesz elhanyagolható a kisebb pártok szerepe a jövő júniusi EP- és önkormányzati választáson.

Az MSZP-LMP-Jobbik-Párbeszéd együtt a teljes népességben 9, a pártválasztók körében a szavazatok 16 százalékát birtokolja.

Az EP választáson a küszöböt el nem érő, külön listán induló pártokra leadott szavazatok nagyrészt elvesznek, és elsősorban a Fidesz-KDNP eredményét erősíthetik. Az elemzés szerint jelenleg külön indulás esetén az ellenzéki szavazatok 6 százaléka veszne el, de potenciálisan 14 százaléknyi szavazat is „kieshet”, ha az MSZP és az LMP sem éri el az 5 százalékot.

Az önkormányzati választáson is hasonló lehet a helyzet Budapesten, ha az Országgyűlés megszavazza a Mi Hazánk javaslatát a listás önkormányzati választás visszaállításáról, és a Fővárosi Közgyűlés tagjait pártlistákon választják meg a budapestiek. Az ellenzéki polgármesterjelöltek pedig valószínűleg minden párt logójának örülnek a kampányban. „Így aztán 2024 nem arról szól, kik lesznek elsők között az utolsók, ugyanis, ha nincs együttműködés, az ellenzék csak veszíteni tud” – összegzett a Republikon Intézet.

A magyar tárcavezető leszögezte, hogy semmilyen nyomás hatására nem változtatják meg álláspontjukat, Annalena Baerbock pedig alaposan félreérti a helyzetet.