Magyarország;pályázat;napelem;feltétel;január;2024;

A napelemek telepítése mellett a lakásszigetelések állami támogatására volna szükség

- Újraszabták a napelempályázatot, a szolgáltató ezután jóval olcsóbban számítja be a neki eladott áramot

A 2024. januárjától induló, áramtárolással egybekötött lakossági kiírásban az előzőből megmaradt pénzt osztják ki, csak rosszabb feltételekkel.

Hétfőn az (egyébként (többségi magántulajdonú) NFFKÜ – Nemzetközi Fejlesztési és Forráskoordinációs Ügynökség Zrt. honlapján az energiaügyi tárca közzétette a jövő évi lakossági napelemtelepítési támogatás kiírását. Eszerint 2024. január 15-től igényelhető legfeljebb 5 millió forintos támogatás háztáji napelemek és hozzá kapcsolódó áramtárolók - akkumulátorok - együttes felszerelésére, a költségek kétharmada erejéig. A napelem (pontosabban az inverter) mérete 4 és 5 kilowatt (kW), az akkumulátor termelési értéke pedig 7,5 és 10 kilowattóra közé eshet.

Pályázatot olyan magyar magánszemélyek nyújthatnak be, akik a fejlesztés leendő helyszínéül szolgáló, legfeljebb hatlakásos házban laknak, legalább résztulajdonosként, haszonélvezőként vagy lízingelőként. Kizáró ok a köztartozás, vagy ha az ingatlan vállalkozásnak ad helyt, illetve abban cég is résztulajdonos. Jelentkezni január 15-től, ügyfélkapus azonosítóval, a kiírásra elkülönített 75,8 milliárd forint kimerültéig lehet az NFFKÜ-honlapon. A beadványokat az érkezés sorrendjében bírálják el. A keretből legfeljebb 15 160 fejlesztést állnának. A nyertesek a támogatói okirat beérkeztétől két évet kapnak a megvalósításra. Feltétel az egyharmadnyi önrész biztosítása, csak új beruházás hajtható végre, vállalkozói kivitelezésben, mérőcserével. A támogatást utólagosan, befogadott számlák ellenében utalják, de ötödnyi előleg igényelhető. A kivitelezők hétfő óta jelentkezhetnek.

Az „élet” változását jelzik a két évvel ezelőtti, uniós köntösbe csomagolt, lakossági, napelemes kiírás és a mostani közötti, számottevő különbségek. Akkor még a napelemekkel összekötött fűtés költségeinek egészét támogatták. Előbbire 2,9 milliót, a kettőre együtt pedig 11,3 milliót is igényelhettek. Az akkori, 202 milliárdos keretből 45 ezer fejlesztés megvalósítását tűzték ki célul. Az első támogató nyilatkozatok bő fél évvel a jelentkezések után érkeztek. Az állami pályázati oldal nyilvántartása szerint

43 ezer jelentkezőből végül 36 ezernek ítéltek meg összesen 124 milliárdot. Eddig 20 ezer esetben fizettek ki összesen 36 milliárdot.

(A kivitelezéseket a hírek szerint komolyan hátráltatják a kiírás óta többszörösükre ugró építőipari díjak.) Mivel az elmúlt évek kormány-nyilatkozatai sem cáfolták, hogy a mostani kiírás forrása az ebből „megmaradt” összeg, a feltételek – különösen a támogatási arány visszavágása – leginkább visszalépésként értékelhetők. A keret ráadásul az Orbán-kormány és az Európai Bizottság közötti huzavona tárgya is. A forrást ugyanis a magyar kabinet alapvetően EU-forrásból állná, amit így most csak „megelőlegez” a költségvetésből. Bár a brüsszeli pénzek csak nem érkeznek, az Európai Bizottság épp a múlt héten biztosított „elvi” támogatásáról egy 4 ezer milliárdos kifizetést.

A kormány a jelek szerint a napelemalapú fűtés helyett immár a korábbiaknál kisebb méretű táblákra, illetve az általuk termelt áram tárolására összpontosít. Nem véletlenül. Némi bizonytalankodás után ugyanis véglegessé vált, hogy az újonnan tervezett háztáji napelemek esetén – ezúttal tényleg az EU-szabályok miatt – megszűnik a hálózatba táplált és onnan vett áram napelemeseknek kedvező „szaldóelszámolása”.

A 2024 januárjától életbe lépő új „bruttó elszámolásról” annyi tudható, hogy a szolgáltató a neki eladott áramot az eddigieknél jóval olcsóbban számítja csak be. Korábbi értékelések szerint ez még akkor is felértékeli a helyi tárolást, ha a háztartási igények töredékét biztosító akkumulátorok is milliókba kerülnek. 

Szakértők arra is figyelmeztetnek, hogy a bruttó elszámolás – cseppet sem lényegtelen - részletei máig nem véglegesek. Kedvező körülmény viszont, hogy januártól az ország 93 százalékán a kormány visszaállítja az új háztáji napelemek hálózati csatlakozásának tavaly november óta érvényes tilalmát. A mostani pályázati nyerteseknek tehát legalább elvileg megadatik az új elszámolás miatti bosszankodás lehetősége. A kiírás első, október eleji bejelentésekor Lantos Csaba energiaügyi miniszter még maga sem titkolta, hogy céljuk a (szakértők szerint igencsak lankadó) napelem-telepítési kedv fenntartása. Hétfő esti nyilatkozata ugyanakkor már sugárzott a derűtől. A miniszter felidézte, hogy bár csak 2030-ra terveztek 200 ezer napelemes háztartást, az érték már most meghaladja a 245 ezret, 2200 megawatt (MW) összteljesítménnyel. A Mavir kimutatása szerint egyébként a céges napelemparkokkal együtt a teljes méret ma már eléri az 5500 MW-t.

Szakértők ugyanakkor már rég nem az – önmagukban amúgy kedvező - napelemtelepítések, sokkal inkább a lakásszigetelések állami támogatását, illetve a szélerőmű-építést akadályozó szabályok feloldását szorgalmazzák. Utóbbiakkal viszont a kormány nem, vagy csak régóta ismételgetett, elvi elköteleződések szintjén „halad”.

A jogi feladvány az ágazat szakértőinek vagy másfél munkanapnyi fejvakarást okozott.