A poszt-Covid világ nem úgy alakult, ahogy emberek milliárdjai remélték a bezárkózás időszakában. Európát tavaly az Oroszország által Ukrajna ellen indított invázió ébresztette rá arra, hogy többet kell tennie saját biztonságáért. Aztán Azerbajdzsán és Örményország között indult háború. Hegyi Karabah – Jereván szempontjából – elesett, ráadásul Örményországnak rá kellett döbbennie arra, nem számíthat többé Oroszországra. Ráadásul semmi garancia sincs arra, hogy a harcok nem újulnak ki újra a két ország között. Ázsiában a Tajvan és Kína közötti növekvő feszültségek szintén a legrosszabbra utaló rémképet vetítik elénk. S akkor még nem is beszéltünk a Hamász október 7-i vérengzéséről, majd az arra adott izraeli válaszról, ami Ukrajnát is nehéz helyzetbe hozta, hiszen lelassította az országba irányuló nyugati fegyver- és lőszerszállításokat.
A fegyverkereskedelem a háborús válságok miatt felgyorsult, a témát rendszeresen vizsgáló Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (Sipri) hétfőn közzétett jelentése szerint azonban a világ 100 legnagyobb védelmi vállalatának bevételei mindezek ellenére csökkentek.
Az összeg 2022-ben 597 milliárd dollárnak (mintegy 543,4 milliárd euró), felelt meg, ami 3,5 százalékos visszaesést jelent az előző évhez képest. Ez az egyes vállalatok kapacitásproblémáira és az ágazatban tapasztalható munkaerőhiányra vezethető vissza.
Ezért csak átmeneti jelenségről van szó, mivel az egyes fegyvergyártó vállalatok megrendelései jelentősen nőttek. A Sipri abból indul ki, hogy a következő években a nyeresége jelentősen emelkedik. Ráadásul a világ 100 legnagyobb védelmi vállalatának bevételei 2022-ben a csökkenés ellenére még így is jelentősen magasabbak voltak, mint 2015-ben, amikor az intézet először vette fel a kínai vállalatokat a TOP100-as listára.
Mint a jelentésből kiviláglik, elsősorban az Egyesült Államokban és Oroszországban működő vállalatok miatt csökkent globálisan a hadiipari cégek bevétele. A Sipri szerint az amerikai védelmi vállalatok együttesen 302 milliárd dolláros bevételt könyvelhettek el. Ez 7,9 százalékos visszaesést jelent egy év alatt. Az orosz cégek esetében a békekutató intézet 12 százalékos visszaesést regisztrált.
Továbbra is az amerikai hadiipari cégek a legjelentősebbek, közülük 42 szerepel a Sipri listáján, és az összes bevétel 51 százalékát mondhatják magukénak. A második helyen a kínai vállalatok következnek 108 milliárd dolláros bevétellel, amely 2,7 százalékos növekedést jelent.
A Sipri ugyanakkor kevés adattal rendelkezik az orosz hadi vállalatokat illetően. Ennek következtében csak kettő került fel a 2022-es listára. Ezek 12 százalékos bevételcsökkenést könyvelhettek el. Sipri a magas inflációt és az orosz fegyverexport visszaesését nevezte meg fő okként. Ezek a cégek a szovjet korszakból származó védelmi készletekkel dolgoznak.
Az oroszok Ukrajna elleni háborúja és a globális feszültségek miatt 2022-ben ugrásszerűen megnőtt a fegyverek és védelmi berendezések iránti kereslet. A vállalatok egy része azonban nem képes megfelelni az ugrásszerűen megnőtt igényeknek, túl kevés kapacitással rendelkeznek ahhoz, hogy teljesítsék a megrendeléseket. – Sok védelmi vállalat akadályokba ütközött a termelés hirtelen jelentős emelése során – mondta Lucie Béraud-Sudreau, a Sipri fegyverzeti szakértője.
Több amerikai és európai vállalatnak is időbe telt, amíg növelni tudta a termelését, sőt, már az ukrajnai háború előtt is nehézségekkel néztek szembe.
Emellett a nyersanyag- és munkaerőhiány, a növekvő infláció, valamint a koronavírus-járványnak az ellátási láncokra gyakorolt hatásait is megszenvedték. A 2022-ben beérkezett megrendelések valószínűleg csak két-három év múlva jelennek meg a vállalatok mérlegében – vélekedett Nan Tian, a Sipri kutatója.
Az ukrajnai háború 2022-ben még semmilyen hatással nem volt a legnagyobb amerikai védelmi vállalatok bevételeire. A General Dynamics például az évben 5,6 százalékos bevételcsökkenést könyvelhetett el, miközben az egyetlen olyan amerikai magánvállalatról van szó, amely az Ukrajnában tömegesen használt 155 milliméteres lövedékeket gyártja. A kilátások azonban biztatóak, a cég idén júliusban megemelte éves bevételi előrejelzését, mivel az üzleti repülőgépek és a katonai felszerelések iránti kereslet nőtt. A General Dynamics azonban idén sem tudja majd teljesíteni az összes megrendelést: az ellátási lánc problémái és a gyártást befolyásoló munkaerőhiány miatt öt-hat repülőgéppel kevesebbet szállít le, mint eredetileg vélték. Így 2023-ban várhatóan csak 145 repülőgépet értékesítenek.
A „rakétaspecialista” Lockheed Martin 2022-ben összesem 150 milliárd dollár értékű megrendelést kapott, de 8,9 százalékos bevételcsökkenést regisztrált a Sipri jelentése szerint, és a hosszú gyártási ciklusokra tekintettel nem számít rövid távon bevételnövekedésre az ukrajnai háború miatt. Ez a megállapítás azért is meglepő, mert idén júliusban megemelték a vállalat éves tervszámait az erős negyedéves eredményre és a hadászati eszközök iránti erős keresletre hivatkozva.
Akadt német cég, amelynél gyilkosság sem volt akadály
Az amerikaiakkal ellentétben a A német hadiipari vállalatok jelentős bevételnövekedést könyvelhettek el 2022-ben. A Sipri listáján szereplő négy német vállalat - Rheinmetall, ThyssenKrupp, Hensoldt és Diehl – összesen 9,1 milliárd dolláros gyarapodásról számolt be. A legfontosabb cég, a Rheinmetall a Top100-as listán a 31. helyről a 28. helyre lépett előre 4,55 milliárd dolláros bevételével. A vállalat vezetője éppen a napokban jelentette be, hogy jövő nyáron már Ukrajnában gyártana páncélozott harcjárműveket, de a részben Magyarországon készülő Lynxeket már jóval korábban elkezdené szállítani Kijevnek. A Rheinmetall már most Ukrajna legnagyobb hadiipari partnere: 2022-ben nagyjából 900 millió euró értékben kapott megrendeléseket, 2023-ban pedig ennek összértéke körülbelül 2,5 milliárd euróra emelkedett.
Megszólalt a német cég, Ukrajna akár Magyarországon gyártott harckocsikat is kaphatA Rheinmetall 155 milliméteres gránátokat is gyárt, és hatalmas megrendelésállománnyal rendelkezik. Még októberben kapott megrendelést a német kormánytól több mint 100 000 ilyen gránát gyártására. A vállalat közölte, jövőre mintegy 700 000 tüzérségi lövedék gyártását tervezi.
A Hensoldt is növekedést könyvelhetett el. A müncheni cég egyebek mellett radarrendszereket fejleszt és gyárt. Ezeket olyan platformokon használják, mint az Eurofighter, a német haditengerészet F125 fregattjai és az amerikai haditengerészet part menti harci hajói és földi rendszerei. A cég érdekelt az elektronikus hadviselésben is. Kalaetron nevű légi elektronikai hadviselési rendszere többek között ellenséges radarok zavarására alkalmas. 2018 októberében a német kormány betiltotta a Szaúd-Arábiába irányuló fegyverexportot, Dzsamál Hasogdzsi meggyilkolására hivatkozva. 2022 szeptemberében azonban jelentésekből kiderült, hogy a kormányzati embargó ellenére Hensoldt továbbra is fegyvereket adott el az arab államnak.
Ugyancsak növelte bevételeit a Diehl nevű vállalat. Ez a cég állítja elő egyebek mellett az IRIS-T légvédelmi rendszert, amelyből már hármat juttattak Ukrajnának a német segélycsomag részeként, a negyediket pedig várhatóan a tél folyamán szállítják.
A Sipri listája alapján a ThyssenKrupp teljesített a legrosszabbul, amely 16 százalékos visszaesést könyvelt el, ezzel kilenc helyet rontva a 62. helyre esett vissza. A vállalat néhány éve eladta egyetlen nyereséges felvonó üzletágát, azt remélve, hogy a 17 milliárd eurós bevétellel sikerül a többit felfejleszteni.
A Greenpeace környezetvédelmi szervezet 2022-t átmeneti évnek nevezte a német védelmi vállalatok számára. "Az igazán nagy bevételi ugrások azonban még váratnak magukra a cégek számára, mivel a (német kormánytól kapott) 100 milliárdos különalapból származó megrendelésboom csak 2023-ban kezdődik" - mondta Alexander Lurz, a Greenpeace leszerelési szakértője.
A keletiek kapcsoltak
A közel-keleti és kelet-ázsiai vállalatok láthatóan jobban felkészültek a megnövekedett keresletre. Az izraeli Rafael védelmi vállalat, a török Baykar és a dél-koreai Hyundai Rotem növekvő bevételekről számolt be, elsősorban az európai megrendeléseknek köszönhetően. A Baykar volt az ukrajnai háború első hónapjainak sztárja Bayraktar nevű drónjának köszönhetően, amellyel az ukránok eleinte komoly károkat okoztak az orosz haderőnek. A pilóta nélküli légi járműveket 2020-ban az azeriek is sikerrel alkalmazták az örmények elleni, Hegyi-Karabahért folytatott háborúban. Ennek alapján nem meglepő, hogy a Bayrak bevételei 94 százalékkal is emelkedtek, ami a Közel-Keletre irányuló fegyverszállításokból emelkedésére is visszavezethető.
Xiao Liang, a Sipri szakértője kiemelte, a kínai, indiai, japán és tajvani vállalatok szintén mindannyian jól jártak azzal, hogy sokat fektettek a modernizációba, így tudják teljesíteni a folyamatos kormányzati beruházásokat. Ezek a vállalatok általában erős helyi beszállítói hálózatot alakítottak ki, így enyhíteni tudják a globális ellátási láncban bekövetkező zavarokat, és gyorsabban tudnak reagálni a további megrendelésekre.
A Kreml is gyorsan váltott
Oroszország hadiipara idén fellendülőben van, a hadsereg számára árukat szállító iparágak termelése kétszámjegyű ütemben bővül a statisztikai hivatal nemrégiben közölt adatai szerint. A harci járműveket, repülőgépeket és hajókat is gyártó termelési kategória októberben 28 százalékkal nőtt az előző évhez képest. A fegyvereket és lőszereket is magában foglaló „fémipari késztermékek” gyártása pedig 35 százalékkal bővült. A távirányítható eszközök, köztük drónok gyártását 80 százalékkal emelték.
Szerhij Najev ukrán parancsnok az ABC hírcsatornának adott, november 25-én sugárzott interjújában azt mondta, ha Oroszország szövetségesei segítségével tovább növeli fegyvergyártását és fejleszti a haditechnikát, akkor a harcok Ukrajna keleti és déli részén túlra is kiterjedhetnek.
