Több közgazdász is kételkedik abban, hogy októberben 10 százalék alá csökkent volna az infláció, pontosabban a mutató 9,9 százalékra való csökkenését kizárólag a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) – vitatott - módszertanának tudják be. Ha a KSH a korábbi években használt módszertan alapján számította volna ki az energiaárak változását, akkor az infláció októberben valahol 11-12 százalék között lenne. Ezt elsőként Mellár Tamás, a KSH korábbi elnöke, a Párbeszéd országgyűlési képviselője vezette le egy cikkében. Hasonló megállapításra jutott Katona Tamás statisztikus is, aki korábban szintén volt a KSH elnöke. Számítása szerint 11 százalékon ragadt volna az infláció októberben, ha KSH az energiaárakat változatlan súllyal és módon vette volna figyelembe a fogyasztásban.
Továbbra is vezet az EU-ban a magyarországi infláció, a csehek próbáltak előzni, de nem hagytuk őketTartósan magas inflációt jósol Magyarországon az Európai Bizottság friss előrejelzéseA gondot még mindig rezsicsökkentés csökkentése okozza. Mint ismert, a kormány tavaly augusztusban jelentősen megemelte a földgáz és az villamos energia fogyasztói árát, bevezetve két kategóriát az energiafogyasztás elszámolásánál: az átlagfogyasztás alatt támogatott, azaz „rezsicsökkentett” árat számolnak, míg az átlagfogyasztás felett egy másik, teljesen fiktív piaci áron vásárolhatta a lakosság a villamos energiát és a földgázt. Így a két energiatermékre két-két árat vett figyelembe a KSH,
a különbség mind a mai napig a földgáz esetében hétszeres, míg a villamos energia esetében a kétszeres.
Az elmúlt egy évben lakosság igyekezett az energiafogyasztását a rezsicsökkentett részbe szorítani, emiatt jelentősen esett az enargiafelhasználás is. Egyre többen kerültek át a rezsicsökkentett kategóriába, amit a KSH árcsökkentésként számolt el, holott az árak nem, csak a fogyasztás mérséklődött – mondta lapunknak Katona Tamás.
Mellár Tamás a Hirklikk.hu-n megjelent cikkben levezette, hogy októberben a KSH számítása szerint a energiaárak 16,1 százalékkal csökkentek, miközben a lakosság egy fillérrel sem fizetett kevesebbet az energiahordozókért. Valójában a gázárak esetében a KSH módszertani döntése szerint két termékről van szó: egyfelől a "lakossági piaci áras" termékről, másfelől pedig a rezsitámogatott gázról. Az előbbinek az ára jelentősen csökkent, számszerűen 30 százalékkal, míg a rezsitámogatott árak változatlanul maradtak. Ha ezt a két árváltozást a tényleges felhasználási értékekkel súlyozzuk, akkor azt kapjuk, hogy a gáz ára mindössze 3,75 százalékkal csökkent. Mellár szerint, ha a KSH két külön terméknek vette volna figyelembe a piaci és rezsivédett árazású gázt, és úgy számolta volna az árindexet,
akkor nem sikerült volna 10 százalék alá szorítani azt, hanem valahol 11-12 százalék körül lett volna.
A módszertani problémát lapunk számára Katona Tamás világította meg. A Szegedi Tudományegyetem statisztikai tanszékének professzora elmondta: a KSH tavaly választott módszertana szerint a gáz és az áram adott hónapra jutó árát annak megfelelően határozzák meg, hogy a lakosság milyen arányban fogyasztott az olcsóbb és a drágább termékből. Azaz a lakossági fogyasztás csökkenését árcsökkenésként veszik figyelembe. Az árindex számításának lényege az általánosan alkalmazott módszertan szerint az, hogy a bázisidőszaki vagy a tárgyidőszaki fogyasztás alapján rögzített súlyokat változatlannak tekintjük, ugyanígy a volumenindex számításnál az árakat tekintjük változatlannak. Ha mindkét tényezőt, azaz az árakat és a fogyasztott mennyiséget az aktuális időszak adatainak megfelelően vesszük figyelembe akkor az úgynevezett értékindexet kapjuk. A KSH a vezetékes gáz és az elektromos energia esetében ezt az utóbbi számítást alkalmazza. Ez azt jelenti, hogy amikor a hivatal meghatározza a 988 termék és szolgáltatás árváltozásának megfigyelése alapján a fogyasztói árindexet, akkor ez valójában úgy történik, hogy 986 reprezentáns árindexét és 2 termék értékindexét egybegyúrják. Katona Tamás szerint ennek jelentős hatása van az árindexre: a KSH közlése szerint a vezetékes gáz ára a múlt év októberéhez képest 33,5 százalékkal, míg az áramé 3,4 százalékkal csökkent; és mivel a gáz súlya a fogyasztásban 3 százalék, az elektromos energiáé 2,5 százalék,
ezért az októberi infláció a hivatalosan közöltnél 1,1 százalékponttal lehetett magasabb
- mondta Katona Tamás.
Hasonló számszerű megállapításra jutott Róna Péter közgazdász is, aki szerint az infláció októberben 11 százalék felett lett volna a régi módszertannal számolva. A KSH a fogyasztás mérséklődését árcsökkenésnek tekintette, ami a módszertani változásnak volt köszönhető, amelynek leírása és magyarázata már tavalyi bevezetésekor is több kérdést vetett fel, s ezek azóta is rendezetlenek - tette hozzá a közgazdász. Róna Péter szerint a KSH elmúlt években hozott módszertani döntései felkeltették az Eurostat figyelmét is, és tudomása szerint az vizsgálja a kérdést. A közgazdász emlékeztet rá, hogy nem azzal van gond, ha egy statisztikai hatóság megváltoztatja egy számítási módszertanát, ez bevett gyakorlat, ám ennek is van koreográfiája. Az egyik ilyen, hogy év közben nem változtatnak a szabályokon, hiszen ellenkező esetben megszűnik az összehasonlíthatóság. Az is elvárás, hogy ezeket a változásokat előre jelzik.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken publikálja a novemberi inflációs adatot, amit az októberi 9,9 százalék után még alacsonyabbra várnak az elemzők.
Varga Mihály két hónapot ad a 2024-es büdzsének, akár év közben módosíthatjákNövekedtek a bérek Magyarországon, de magával rántotta őket az inflációSok hűhó egy kommunikációs célért
Az egyszámjegyű – vagyis 10 százalékpont alatti, 12 hónapra visszatekintő - infláció a kormány számára volt fontos kommunikációs cél, ennek elérése közgazdasági szempontból lényegtelen, ráadásul a 9,9 százalékos érték, mind a hazai inflációtörténetben, pláne uniós összehasonlításban rendkívül magas. A kormány az elmúlt hetekben több közleményben is úgy fogalmazott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) – szerintük - elbukott az infláció elleni küzdelemben, ezért ezt a kormány saját kezébe vette, és meg is lett az eredménye, hisz a pénzromlás 10 százalék alá csökkent. Ezzel szemben továbbra is az MNB első számú – jegybanktörvényben megszabott – feladata az árstabilitás elérése, illetve fenntartása. Az MNB számára továbbra is három százalékpontos 12 havi infláció elérése a cél, ekkora inflációt tekintenek az árstabilitás minimális jelének.
