;

Khoncz (Entrál) István;

Khoncz (Entrál) István: Katicabogár anyja sírjánál

- Csak semmi komolyság

Nem kell aggódni a befogadónak, ha nehéz értelmeznie a műveket Khoncz (Entrál) István kiállításán.

Sőt, az sem jelent problémát, ha a hétköznapi tárgyakból felépített alkotásokat nem tekinti magasművészetnek. A galéria vezetője, Kaszás Gábor művészettörténész szerint ugyanis épp ez volt a célja a 2015-ben elhunyt alkotónak.

– Engem személyesen is érint a kiállítás, mivel nemcsak szeretem Khoncz munkáit, de jó barátom is volt. A művészetében lázadó, anarchista szemlélet jellemezte, nem is szerette a budapesti művészeti szcénát, melyre ironizáló módon tekintett. Ez sokban befolyásolta alkotásainak jellegét is – mondta lapunknak Kaszás Gábor, hozzátéve, Khoncz mindig is próbálta rombolni a művészet elitista és magasztos voltát, ugyanakkor a munkáinak létezik komoly oldala is. Leginkább a bagatell jelképek, szó- és képjátékok inspirálták, melyeket felbontott és újraépített, így mutatva fel, hogy a társadalom mennyire igényli, hogy szimbólumokat teremtsen. A művészettörténész szerint a művész ezen alkotásmódja a dadaista alkotókéhoz hasonlatos, akik előszeretettel mentek szembe a klasszikus művészeti értékekkel.

Ezt példázzák a kiállított művek is, melyek mondások vagy kifejezések vizuális átiratai. A legfeltűnőbb egy hosszú, feketére festett husáng, mely a Paraszthajszál nevet viseli, így utalva a „paraszthajszálon múlt” mondásra, jelen esetben viszont nem egy apróságról van szó. A palimadár kifejezésre utal a Pali madarai című festmény, mely egy kalitkából elszálló madárcsapatot ábrázol. Egy másik képen egy katicabogár áll az anyja sírjánál, a sírkő helyett viszont egy hétpöttyös dominó látható, így utalva a hétpettyes katicára.

Khoncz a képi és a nyelvi szimbólumokkal folyamatosan játszott, amivel nemcsak a humorát mutatta meg, de elgondolkodtatta a nézőt. Utóbbira szemléletes példa az az alkotás, mely magára a műértelmezésre utal. Ez egy fekete képkeretből és egy piros zsineggel rákötözött kindertojásból áll, melyet ha kinyitunk, abban nem egy játékot, hanem egy makkot találunk. A műtárgy azt sugallja, hogy a művészethez is valahogyan így kellene közelítünk. A művet mindig magunknak kell megfejteni, miközben abban vagy éppen magunkban olyan dolgokra is bukkanhatunk, melyekre egyáltalán nem számítottunk.

Infó

Khoncz (Entrál) István

Ártani nem Art 2

Kurátor: Kaszás Gábor

Szikra Képzőművészeti Bemutatóterem

Budapest, V. kerület, Vármegye utca 7.

Nyitva: december 15-ig

A Balassi Kiadó gondozásában néhány hete jelent meg a neves irodalomtudós, Veres András új kötete, A felejtés ellen. A szerzővel ennek apropóján beszélgettünk sok évtizedes pályájának némely – olykor a könyv témavilágán túlmutató – tanulságáról.