Saját tulajdonába akarja venni Hódmezővásárhely belvárosának egy részét, a város főteréből, illetve az ahhoz csatlakozó utcából mintegy 1600 négyzetméteres területet az Ótemplomi Református Egyházközség, ami nincs ínyére a Márki-Zay Péter vezette hódmezővásárhelyi önkormányzatnak, így várhatóan a bíróság, vagy akár helyi népszavazás fog róla dönteni - írja a Telex.
Az igény benyújtására az újra megnyitott egyházi kárpótlási törvény alapján van lehetőség. Alapvetően a reformátusok temploma körül fekvő területekről van szó, az egyház visszavenné továbbá a Magtár nevű, egykor az egyházi gabona tárolására használt, mintegy 150 éves műemléképületet, valamint szeretné megkapni a belvárost régen 3 kilométer hosszan övező, 1879-81 között árvízvédelmi céllal épített téglafalnak a templomhoz közel eső részét is.
Márki-Zay Péter azt közölte, felháborító, hogy a Kossuth térnek olyan részére adták be az igényt a reformátusok, amely egy épülő parkolóház könnyű megközelítéséhez és kétoldali megkerüléséhez is fontos lenne. "A jogvitát mindenesetre lefolytatjuk, és bízunk benne, hogy a jogállamnak még van annyi maradványa Magyarországon, hogy ezeket a pereket meg is fogjuk nyerni" – jelentette ki a polgármester.
A vita legutóbb egyebek közt azzal lángolt fel, hogy az önkormányzat a nyáron megkezdte a Kossuth tér felújítását, és a templom közelében áttörette a régi téglafalat, ezzel egy új gyalogosátjárót nyitottak a falon a templom mellett. A reformátusok azonban azt akarják, hogy az Ótemplom és a Magtár mellett az Ótemplomi Védfal, valamint a terület a rajta található lelkészsírokkal együtt egységesen műemléki védelmet kapjon. Igaz, azt a reformátusok is elismerték, hogy az önkormányzat nem az eredeti falat, hanem annak az 1960-as években épült pótszakaszát vágatta át. Ugyanakkor szerintük a templom körüli terület és a téglafal nem megfelelő önkormányzati kezelése sérti a szakrális tér méltó rendezését, amit ők kizárólag a műemléki és a szakrális érdekek alapján képzelnek el.
A Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség nevében Bán Csaba lelkipásztor és Elek András főgondnok a Telex kérdésére igényüket azzal indokolták, hogy „az Ótemplomi Magtár, az (egykori) Ótemplomi Védfal és az azt övező kert a rajta található lelkészsírokkal szakrális egységet képez, ami a református egyház tulajdonát (1949. május 5-től a Hódmezővásárhely-Ótemplomi Református Egyházközség) képezte az 1960. január 23. napján kelt, Hódmezővásárhelyi Városi Bíróság végzésig, amely ezen területeket a Magyar Állam részére bekebelezte”.
Csirák Dalma, a hódmezővásárhelyi Polgármesteri Hivatal sajtóreferense azt mondta a lapnak, hogy várhatóan a következő közgyűlésen tárgyalják majd a képviselők a református egyház belvárosi ingatlanokra benyújtott igénylését, addig más hivatalos lépésre nem készülnek.
A vita azzal kapcsolatban is folytatódott, hogy a református egyház egy törvény alapján két olyan iskolaépületet is teljes egészében a tulajdonába akar venni, amely az önkormányzaté, ám egyházi iskolák működnek bennük. Az egyikben azonban csak részben.
Márki-Zay Péter azt közölte, hogy nem fogják hagyni, hogy az egyház önkormányzati ingatlanokat szerezzen meg a várostól összesen mintegy 1 milliárd forint értékben. Ezt a számot amúgy főként a két nagyméretű iskolaépület elméleti ára adja ki. Az önkormányzati televízió adásában a polgármester azt is kijelentette, hogy ha a bíróság az egyház javára dönt a vitás ügyekben, fellebbeznek, ha pedig más lehetőség nem marad, helyi népszavazást kezdeményeznek a városi ingatlanok tulajdonjogát illetően.
