A résztvevő országok képviselői álló ovációval köszöntötték a rég várt megállapodást: létrehozzák a tárgyalásokon "veszteségek és károk" néven ismert alapot. Azok az szegény országok, amelyek a klímaváltozás súlyos és visszafordíthatatlan következményeitől szenvednek, miközben éppen ők bocsátják ki a legkevesebb káros anyagot, pénzügyi segítséget kapnak a gazdag, és leginkább szennyező országoktól. A segítségre azért is van nagy szükség, mert a globális felmelegedésnek nem lehet egyszerűen gátat szabni: még abban az ideális (és hipotetikus) helyzetben, amennyiben hamarosan véget érne, illetve nagy mértékben csökkenne az üvegházhatású gázok kibocsátása és az országok a vártnál hamarabb elérnék a klímasemlegességet, bizonyos folyamatok akkor is éreztetnék káros hatásukat. A tengerszint emelkedése, az extrém időjárási jelenségek, viharok, aszályok gyakorisága miatti problémák, például a mezőgazdasági munkák ellehetetlenedése egyes területeken, csak közvetlen segítségnyújtással orvosolhatóak, az alap megteremtése ezért számít fontos lépésnek.
A veszteség és kár alap létrehozásának a terve már tavaly, az Egyiptomban rendezett Cop27-en több, mint egy évtized után áttöréshez érkezett, de az utána következő tárgyalások kudarcba fulladtak, mert az országok nem tudtak megegyezni, melyik, mennyit fizessen, melyek kapják a pénzt, és hogyan irányíták az alapot. Erre a vitára tett pontot a november elsejei másodikai üléssorozat, ahol eldőlt, a pénzügyi alapot először a Világbank kezeli, és fogja majd szétosztani.
A megállpodás eredményeképp most megszületett a határozatszöveg, amit tehát alig két hét múlva elfogadnak mind az adományozó, mind a kedvezményezett országok.
Az Egyesül Arab Emírségek és Németország egyenként 100 millió dollárt, az EU - beleértve a német hozzájárulást - összesen 225 millió, az Egyesült Királyásg 75 milliót, az USA 24,5 millió, Japán 10 millió dollárt ajánlott fel kezdetként abba az alapba, amely a pénzeket kezelni fogja: jelenleg ez összesen 429 millió dollár.
Az Emírségek, mint a két legnagyobb adományozó egyike, nyilván enyhíteni akar azokon az ellenérzéseken, amelyek azzal kapcsolatosak, hogy az egyik legnagyobb fosszilis energiahordozó -kitermelő - és így a üvegházhatású gázok és más szennyezőanyagok kibocsátásához a leginkább hozzájáruló - országként házigazdája a globális felmelegedés elleni világfórumnak. A Cop28 elnöke Sultan Al Jaber egyben a nemzeti olajvállalatnak, az Adnocnak az igazgatója is, amelynek tavaly nettó 802 millió dollár nyeresége volt, ami 33 százalékos növekedés 2021 óta. Ráadásul a kiszivárgott információk szerint az Egyesült Arab Emírségek arra akarja használni elnöki tisztét, hogy olyan tárgyalásokat folytasson állami és ipari vezetőkkel, amelyek révén számára előnyös megállapodásokat köthet.
A segélyforrás pozitív kezdetet jelent a COP28 számára, de a konferencia további részében kényelmetlen kérdések is előtérbe kerülnek majd, mivel most először kerül sor a Párizsi Klímaegyezményben foglalt célok felé tett lépések átfogó vizsgálatára, illetve azt ezt szolgáló, két éven át tartó folyamat most ér a végére. Ezt a procedúrát öt évente fogják elvégezni az országok, azzal a céllal, hogy a kijelölt klímacélok elérése tekintetében történő fejlődést ellenőrizzék. A vállalások és a konkrét tettek közti különbséget az ENSZ főtitkára, António Guterres szakadékhoz hasonlította egy korábbi beszédében és a COP28-on is "klímaösszeomlásról" beszélt. Az még egyelőre kérdés, hogy a mostani, két hétig tartó klímacsúcson milyen újabb fogadalmak születnek az országok részéről a helyzet kezelésére.
