- Demeter Szilárd egyedüli pályázóként nyert, újabb öt évre nevezték ki a Petőfi Irodalmi Múzeum élére

Csák János kulturális és innovációs miniszter 2024. február 1-jei hatállyal Demeter Szilárd Csabát nevezte ki a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) élére – olvasható a tárca közleményében, amelyet a jelenlegi főigazgató pályázatával egyetemben a múzeum hivatalos honlapján tettek közzé.

– A pályázati kiírásra Demeter Szilárd Csaba egyedüli jelentkezőként nyújtotta be vezetői koncepcióját, amelyet a szakmai bizottság a részletes meghallgatást követően egyhangúlag támogatásra javasolt. A miniszter elfogadva a bizottság ajánlását újabb öt évre bízta meg Demeter Szilárd Csabát a Petőfi Irodalmi Múzeum főigazgatói teendőinek ellátásával – zárult a Kulturális és Innovációs Minisztérium közleménye.

Lapunk is beszámolt arról novemberben, hogy a PIM  vezetői pozíciójára kiírt pályázati felhívás benyújtási határideje 2023. november 16-án 17 órakor lejárt, s arra csak Demeter Szilárd jelentkezett, aki a Mandineren korábban azt üzente az érte aggódóknak: „Hál’ Istennek az identitásom nem pozíciófüggő”, és azt is megjegyezte, hogy „ha valaki jobb pályázatot tesz le az asztalra, mint szerénytelenségem, akkor én leszek az első, aki beáll mögé és támogatja”. A főigazgató 2018 decemberében kezdte a munkáját a Petőfi Irodalmi Múzeumban, majd 2019 februárjában is pályázaton nyert.

Rajt-cél győzelme ellenére a magát „megveszekedett orbánistaként” aposztrofáló Demeter Szilárd körül kezd fogyni a levegő, az ötödik Orbán-kormány megalakulása után elvesztette a miniszteri biztosi posztjait, forrásai és lobbiereje nagy részét is. Ennek az oka az lehetett, hogy a kultúrharc nem jött össze neki, bár 17 milliárd forintból akarta „irodalmi erőközponttá” alakítani a PIM-et, amellett pedig, hogy 2019-ben kinevezték az Országos Széchenyi Könyvtárért felelős miniszteri biztosnak, 2020-ban az ő feladata lett a „magyar könnyűzene társadalmasítása” is. Utóbbira egy 23 milliárdos programot képzelt el. Nemrég egy podcastben lamentált is egy kicsit azon, hogy eddig nem sikerült meghonosítania a köztudatban a különbségtételt „kultúrafogyasztó” és a „kultúrahordozó” között, pedig feladatul jelölte ki, hogy a magyarokat „visszahozzák” a „kultúrahordozó” szerepbe.