Nem válaszolt kérdéseinkre a Fidesz országgyűlési frakciója, tervez-e módosító indítványokat a Mi Hazánknak a budapesti önkormányzati, illetve a parlamenti választási rendszer megváltoztatásáról szóló javaslataihoz.
A Mi Hazánk a fővárosban visszaállítaná a 2014-ig érvényes listás választásokat, vagyis hogy nem a főpolgármester, a 23 kerületi polgármester és 9, kompenzációs listáról bekerülő képviselő alkotná a közgyűlést, hanem a grémium összetételét a pártlistákra leadott voksok határoznák meg. A Mi Hazánk a most érvényes rendszerben vélhetően nem jutna mandátumhoz, a listásban viszont lenne rá esélyük, ráadásul változtatási szándékuk a kormánypártoknak is kedvezne, hiszen a kerületi voksolások eredményeként a Fidesz-KDNP is valószínűsíthetően kevesebb képviselői helyhez jutna, mint listáról.
A parlamenti választási rendszert német mintára alakítaná át a szélsőjobbos formáció, ami a jelenleginél arányosabb mandátumelosztást jelentene, a képviselői helyek száma a listás szavazatok arányát tükrözné, ugyanis az egyéniben elnyert mandátumokkal csökkenne a listás helyek száma.
Emiatt borítékolható, hogy a kormánypártok ebben a formában nem támogatják majd a parlamenti voksolásra vonatkozó határozati javaslatot. Szakértőink szerint a Fidesz-KDNP csak akkor nyúl majd a választási törvényhez, ha támogatottságának csökkenése miatt a mostani, a nyertesnek túlhatalmat biztosító rendszer rá jelentene veszélyt.
A kétharmados többség ennek ellenére napirendre vette ezt a javaslatot is, ugyanis a szélsőjobb formáció azzal fenyegetőzött, a két módosítót csak összevont, együttes vitán engedi tárgyalni, ellenkező esetben visszavonja a fővárosi választási rendszert átíró javaslatát is. Ezzel kapcsolatban a szakértők megjegyezték: mindez csak látszatkeménykedés, hiszen, ha a Fidesz elhatározta, hogy átalakítja a budapesti választási rendszert, akkor a Mi Hazánk visszakozása után maguk nyújtják be a módosítót.
László Róbert: Kizárt, hogy a Fidesz támogatná a parlamenti voksolás arányosabbá tételétCsütörtökön délután az általános vitával kezdődött meg az Országgyűlésben a budapesti önkormányzati, illetve az országgyűlési választási rendszer módosító indítványainak tárgyalása, miután délelőtt az igazságügyi bizottság kormánypárti tagjai zöld utat adtak a javaslatoknak, azaz engedélyezték azok napirendre vételét. Mint arról beszámoltunk, a két javaslatot a Mi Hazánk terjesztette be az eredendően az Állami Számvevőszék (ÁSZ) tavalyi beszámolójának elfogadása ügyében, a fideszes Kocsis Máté kezdeményezésére összehívott rendkívüli ülésnapra. A Fidesz-KDNP-s támogatás már csak azért is meglepő, mert az ellenzéki javaslatokat rendre a bizottságokban stoppolják le a kormánypárti képviselők.
Toroczkai László már az országgyűlési választások rendszerének átírásáról fantáziálAz sem volt kevésbé meglepő, hogy a kormánypártok nem állítottak vezérszónokot, és a vitában mindössze a KDNP-s Nacsa Lőrinc közölt annyit röviden, hogy akár tudják is támogatni. Ennél több részletet viszont nem árult el, ahogy napirend előtt Répássy Róbert igazságügyi államtitkár, vagy a kormányinfón Gulyás Gergely miniszter sem.
A lapunk által megkérdezett választási szakértők szerint mindegyik formátum mellett szólnak érvek, azaz nem a módosítás a problémás, hanem az időzítése,
hiszen 2014-hez hasonlóan a kormánypártok ismét kevéssel a választások előtt alakítanák át saját érdekeiknek megfelelően a választási rendszert. Ráadásul ezzel újra kényszerhelyzetbe hoznák az ellenzéket, hiszen annak – bár jelenleg nem preferálnák – közös listát kellene állítania, ha Karácsony Gergely jelenlegi főpolgármestert támogatnák a voksoláson.
A parlamenti választási rendszert pedig német mintára alakítaná át a Mi Hazánk, ami a jelenleginél arányosabb mandátumelosztást jelentene, hiszen a képviselői helyek száma a listás szavazatok arányát tükrözné, ugyanis az egyéniben elnyert mandátumokkal csökkenne a listás helyek száma – ennél a lebonyolítási formánál az elmúlt 13 évben a Fidesz-KDNP egyszer sem szerzett volna kétharmados többséget.
Az általános vita során egyébként az ellenzékiek eltérő hangnemben szóltak a tervezetekről, amelyek esetében a valódi egymásnak feszülés majd a bizottsági szakban várható, amikor is a várhatóan nagy számban beérkező módosító javaslatokat is meg kell tárgyalnia, s esetlegesen be kell építenie a grémiumoknak. A javaslatokról legkorábban két hét múlva szavazhat az Országgyűlés.
Meghosszabbítják a kamatstopot, nem támogatják az ukrán EU-csatlakozást – Kormányinfó percről percre a friss Hungaroring-nyertes Gulyás Gergellyel