Több szempontból is rekordprofittal zárt az első félévben a magyar bankrendszer, és várhatóan az egész évben hatalmas profitok keletkeznek pénzintézeteknél – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Stabilitási jelentéséből. Az első félévben a pénzintézeti szektor 675 milliárd forint nyereséget ért el. Ez az összeg nominálisan nem csak az elmúlt húsz év legmagasabb első féléves profitja, de ha ennyi maradna az éves profit, vagyis a második félévben egy fillérrel sem nőne a nyereség, már akkor is éves rekord lenne a mostani adat. Ez csak a hazai pénzintézeti tevékenység eredménye. Amennyiben ehhez hozzácsapjuk a magyar bankok külföldi profitját – ez praktikusan az OTP-t jelenti –, akkor az első félévben már 943 milliárd forintos nyereségről beszélhetünk, ami 80 milliárd forinttal magasabb, mint a tavalyi teljes éves profit volt.
A bankrendszer ilyen aránytalanul magas jövedelmezősége fenntarthatatlan – figyelmeztetnek az MNB elemzői, és erre jó okuk van. Ugyanis a bankok nem a klasszikus kereskedelmi banki tevékenységből, vagyis a hitelezésből és betétgyűjtésből termeltek ekkora profitot, hiszen a jelenlegi kamatkörnyezetben gyakorlatilag leállt a hitelezés. A banki pénzbőség forrása a Magyar Nemzeti Bank, amely az elmúlt hónapokban 18 százalékig emelte alap- és irányadó kamatát. A magas infláció – és az instabil forintárfolyam mellett - miatt a jegybanknak nem volt más választása. A magas, 18 százalékos kamatokkal az MNB kiszívta a bankrendszerből a felesleges likviditást, ezzel hatalmas veszteséget generálva jegybanki mérlegben, illetve extra jövedelemhez juttatva a kereskedelmi bankokat.
Az első félévben a kereskedelmi bankok nettó 1122 milliárd forintos kamatnyereségre tettek szert, amelyből 892 milliárd forint volt a jegybanktól kapott nettó. (Ez azért kínos, mert az MNB idei vesztesége meghaladhatja a 2000 milliárd forintot, amit előbb-utóbb rendezni kell, és ez költségvetési kiadást jelent.) A bankok eredményességét csökkentették 356 milliárd forintnyi bankokra kivetett különadók, ami jelentős tétel mind a bankok, mind a költségvetés számára, ám ilyen jövedelmezőség mellett ezeket az adókat a pénzintézetek könnyedén kifizették.
Az eddig nyilvánosságra hozott adatok alapján az III. és a IV. negyedévben is jelentős profitra tehetnek szert a bankok, de újabb féléves rekordra már nem számítanak a jegybankban, mert az MNB az infláció mérséklődével párhuzamosan gyors ütemben csökkentette irányadó kamatát. A november végi ülésen már a jegybanki alapkamat 11,25 százalékra való csökkentésről döntött a Monetáris Tanács. A jegybanki jelzések szerint február végére 10 százalék alá csökkenhet a jegybankban elhelyezett betétre fizetett jövedelem, amely még mindig kirívóan magas akár a környező országokhoz, de még inkább a nagy jegybankok 5 százalék körüli kamatszintjéhez mérve. Az Európai Központi Bank alapkamata jelenleg 4,5 százalék, még az USA jegybankjának alapkamat 5,5 százalék.
A MNB májusban kezdte meg kamatcsökkentési periódusát, a jegybank elemzői szerint ez meg is látszott, és csökkent a bankrendszer kamatjövedelme az 2023 első három hónapjához képest. Ez a tendencia a következő hónapokban is folytatódik, miközben a visszafogott piaci hitelezés nem lesz képest ellensúlyozni a jegybanktól kapott kamatjövedelmek csökkenését. A piaci elemzők várakozása szerint az infláció folyamatos mérséklődével a jegybanki alapkamat is folyamatosan csökkenhet az előttünk álló egy évben - derül ki a Portfolió felméréséből. Az elemzők az idei év végére 10,75, 2024 decemberére pedig átlagosan 6,25 százalékos MNB-alapkamatot várnak, az előrejelzésekpedig a 6-7 százalékos sávban szóródnak.
Nagyot ment Mészárosék bankja
Az MBH Bank 272,3 milliárd forintos adózás előtti eredményt ért el az első kilenc hónapban – közölte a pénzintézet, amelynek többségi tulajdonosa Mészáros Lőrinc, de a magyar állam is rendelkezik benne egy mintegy 30 százalékos részesedéssel. Az MBH Bank a III. negyedévben is tudta növelni nyereségét, júliusi és október közötti időszakban 107 milliárd forinttal nőtt a profit. Az MBH Bank esetében is a magas kamatjövedelemek növelték a profitot, de bank közleménye szerint a jövedelmezőséget emelte a három korábbi pénzintézet – a Budapest Bank, az MKB Bank és a Takarékbank – folytatódó összevonása, működésük konszolidálása.
Legyőzte az inflációt az EKB, jöhet kamatcsökkentés
Az eurózónában győzelmet lehet hirdethet az EKB az infláció felett, ugyanis az Eurostat adatai szerint novemberben az éves áremelkedési ütem 2,4 százalékra csökkent. A EKB inflációs célja a 2 százalék, ami most már karnyújtásnyi távolságba került, ezzel talán történetében először sikerül az eurózóna jegybankjának az inflációs célját elérnie. Ugyanis 2022-es infláció megugrás előtt szinte soha nem sikerült 2 százalék közelébe tornázni az inflációt, az mindig elmarad az céltól. Azzal, hogy az eurózónában a vártnál gyorsabban csökkentek az árak, azt is jelentheti, hogy az EKB hamarabb kezdheti meg kamatcsökkentést, ami áttételesen segítheti az MNB helyzetét is.
