Parlament;eutanázia;Emberi Jogok Európai Bírósága;határozati javaslat;Karsai Dániel;

- Karsai Dániel: az alaptörvény nem tiltja egy megengedőbb életvégi szabályozás bevezetését

A Momentum határozati javaslatot nyújt be az aktív eutanáziára vonatkozó szabályok módosításáért, a Párbeszéd parlamenti vitanapot kezdeményez. A parlamenti ülésen részt vett az alkotmányjogász.

Tegyük félre a pártpolitikai különbözőségeket, és biztosítsuk Karsai Dániel és sortársai számára az emberi méltósághoz, az önrendelkezéshez való jogot. Ezért a Momentum határozati javaslatot terjeszt be, amely lehetőséget ad a képviselőknek, hogy vizsgálják felül és változtassák meg az eutanázia tiltását előíró törvényeket – mondta Bedő Dávid, a Momentum képviselője napirend előtti felszólalásában. Javaslata indoklásához beidézett egy novemberi reprezentatív felmérést is, amely szerint a megkérdezett magyarok kétharmada támogatja az aktív eutanáziát.

Donáth Anna momentumos EP-képviselő Facebook-posztjában azt írta: „Reméljük, ezúttal a kormánypárti képviselők is félre tudják tenni politikai vitáinkat, és együtt dolgozhatunk azon, hogy Magyarország egy szabadabb ország legyen. Olyan ország, ahol az emberek szabadon rendelkezhetnek saját sorsuk felett.” A párbeszédes Szabó Rebeka és az MSZP-s Kunhalmi Ágnes pártjuk nevében együttérzésükről biztosították az ülésteremben jelen lévő Karsai Dánielt, és kifejezték, hogy támogatják szabadságharcát. Szabó Rebeka közölte, hogy a pártja nevében parlamenti vitanapot is kezdeményez.

Répássy Róbert az igazságügyi tárca és a kormány képviseletében szintén együttérzéséről biztosította Karsait. Hangsúlyozta, míg az ellenzék szabadságpárti, a kormány életpárti, és ennek szellemében jár el. Végül egy jó tanáccsal is ellátta az ellenzéket: „Lépjenek eggyel hátrébb, Karsai Dániel érdekében!”

– Ennek előbb-utóbb el kellett jutnia ide, a Parlamentbe, mert a jogszabály nem fog leszállni magától a mennyekből 

– jelentette ki a Parlamentben tartott rövid sajtótájékoztatón a gyógyíthatatlan betegségben szenvedő alkotmányjogász, aki továbbra is nagyon fontosnak tartja, hogy végre elindult egy higgadt párbeszéd a témában, ami azonban nem jelent érzelemmentességet. 

Az alkotmányjogász elmondta:

nagyon örül, hogy a felszólalások konstruktívak voltak, még ha nem is ért egyet a kormánypárti politikusok szakmai álláspontjával. 

Úgy érzi, hogy Strasbourgban jó teljesítményt nyújtott a kiválóan felkészült jogászcsapata, de találgatásokba továbbra sem szeretne bocsátkozni az ügy lehetséges kimenetelét illetően. Továbbra is bizakodik, de ez nem jelenti azt, hogy biztos abban, hogy megnyeri a pert. Újságírói kérdésre kijelentette:

a leghatározottabban ki van zárva, hogy egykori kollégái, akik jelenleg is Strasbourgban dolgoznak, kvázi kiszivárogtatnának információkat arról, hogy a bíróságnak mi az álláspontja, sőt az összes egykori kollégája ki is van zárva az ügyből. 

A bíróságnak minden ügyben, ebben is pártatlan döntést kell hoznia, amit ő maga is akkor fog megtudni, amikor azt kihirdetik.

Úgy tapasztalja, hogy a kormánypártok továbbra is az elutasítás álláspontján vannak. „Répássy képviselő úr azt mondta, hogy a magyar alaptörvényből az következik, hogy nem lehet bevezetni egy megengedőbb életvégi szabályozást. Én azt kérem, hogy először is mutassa meg, az alaptörvény mely szakasza tiltja ezt, mert én nem látok ilyet. A vonatkozó alkotmánybírósági döntés azt mondta ki 2003-ban, hogy a jelenleg is hatályban lévő szabályozás, ami csak nagyon szűk körben teszi lehetővé az életvégi döntéseket, nem sérti az alkotmányt. Arról azonban egy szót sem mondott az Alkotmánybíróság,

hogy akár egy jóval megengedőbb szabályozás sértené az alaptörvényt. 

Ezért úgy gondolom, hogy az Igazságügyi Minisztérium álláspontja szakmailag nem állja meg a helyét, ez a kérdés magyar alkotmányos szempontból teljesen nyitott.

Egy esetleges strasbourgi siker esetén nem sértené a magyar alkotmányos rendet egy ilyen típusú törvénymódosítás.”

Hozzátette: ő nem akar semmit „mondani” a kormánypárti képviselőknek, ő beszélgetni szeretne velük is azokról a nagy kérdésekről, hogy mi az élet, mi az élet értelme, egyáltalán mi számít életnek, vagy mi a halál az élethez képest. „Most még tudok önökkel beszélgetni, bár a folyamatos fizikai hanyatlás állapotában vagyok. De eljöhet az a pont, amikor ez már nem lesz lehetséges. Az még élet? Szerintem nem biztos. Megismétlem: semmilyen életvégi döntést nem hoztam, nem szerepel a fejemben az, hogy mondjuk, ha nyaktól lefelé teljesen lebénulok, akkor kész.” 

Karsai azt is elmondta, hogy a két beavatkozó szervezet keddig nyújthatta be az észrevételeit az EJEB-hez, ő még nem látta ezek szövegét, de természetesen amint megismerik ezek tartalmát, reagálni fognak rá. Emellett január 5-ig van lehetőség a keddi nyílt, illetve a hétfői szakértői zárt tárgyaláson elhangzottakra reagálni.

 „Nem csak ajándékcsomagolással fogjuk tölteni a decembert” 

– jegyezte meg a Merry Christmas feliratú pulcsit viselő alkotmányjogász. 

Hazánkban a megkérdezettek egyötöde úgy általában nem bízik az emberekben, csak Argentínában és Peruban bizonyultak bizalmatlanabbnak a válaszadók.