;

Országgyűlés;szuverenitásvédelmi törvény;

- Politikai bunkósbot, orosz mintájú megfélemlítés – Az ellenzék nekiment a parlamentben szuverenitásvédelmi törvénynek

A DK-s Arató Gergely a Szuverenitásvédelmi Hivatalt „új koncepciós szervezetként” értékelte, a Párbeszéd frakcióvezetője pedig kifogásolta, hogy a törvény nem ad lehetőséget jogorvoslatra. A jobbikos Z. Kárpát Dániel azt gyanítja, „direkt vállalhatatlan” a törvénycsomag.

A javaslatok nem szolgálják a nemzeti érdeket és Magyarország szuverenitásának védelmét, céljuk, hogy eltereljék a figyelmet az ország valódi problémáiról, és megerősítsék azt a fideszes hatalmat, amely az ország kifosztásával és az állampolgárok jogainak korlátozásával néhány „fideszes milliárdos gazdagítására” törekszik – így értékelte a szuverenitásvédelmi törvénycsomagot a DK-s Arató Gergely kedden, az Országgyűlés rendkívüli ülésén.

Az ellenzéki politikus az előterjesztéseket károsnak, elfogadhatatlannak és a szabadságot korlátozónak nevezte, a Szuverenitásvédelmi Hivatalt pedig „új koncepciós szervezetként” értékelte, amelynek

szerinte az lesz a feladata, hogy bármikor bárkit – akár pártot, civil szervezetet vagy sajtóterméket – megvádolhasson azzal, hogy külföldi ügynök.

Közölte, hogy valójában nem az Európai Unió vagy a NATO veszélyezteti a magyar szuverenitást, hanem a kormányoldal. Az veszélyezteti a szuverenitást, hogy „Orbán Viktor Putyin elnök kanapéján feszengve várja az utasításokat”, hogy „nincs az a közép-ázsiai diktátor, akinek a kormány ne keresné a kegyeit”, és hogy kínai vasutat építenek, száz évre eladósítva az országot – sorolta. Bírálta a honvédelmi dolgozókra vonatkozó alaptörvény-módosítást is, amely szerinte jogfosztást jelent, kiszolgáltatva a honvédségi állományban lévők jogait a kormány „kénye-kedvének”, és megtiltva számukra a szakszervezet alapítását.

„Nem a nemzetnek, hanem Orbán Viktor kormányának lesz hadserege”

Gurmai Zita, az MSZP frakcióvezető-helyettese arról beszélt, a „megfélemlítési törvényben” nincs szó az ország önállóságáról, a célja, hogy féljenek tőle, ezért állítják fel a „megfélemlítési hivatalt”, amely pontos szabályok híján bárkit megbélyegezhet.

A javaslat szerint a hivatal ellen nem lehet pert indítani, így a törvény politikai bunkósbotot ad a Fidesz kezébe

– tette hozzá.

Majd emlékeztetett, hogy a külföldi befolyásolás tilalma nem vonatkozik a Fideszre, amely a 2000-es években külföldi pénzből finanszírozta rendezvényeit, majd tavaly a kormány nyomására az MKB 11 millió euróval finanszírozta Marine Le Pen kampányát, de a Fidesz beavatkozott a szlovén és a spanyol választásokba is.

Az alaptörvény módosításáról szóló javaslatról úgy fogalmazott, az a jogállamiság leépítésének újabb állomása, és a hivatásos katonák esetében alacsonyabb jogvédelmi szintet jelent. A cél – folytatta – a honvédség törvényekhez kötött működésének felszámolása, és „nem a nemzetnek, hanem Orbán Viktor kormányának lesz hadserege”.

A Momentum szerint inkább Orbán Viktort kellene átvilágítani

Gelencsér Ferenc, a Momentum elnöke „orosz mintájú megfélemlítési törvénynek” nevezte a javaslatot, és azt mondta, elfogadása esetén ez a törvény is illeszkedik majd azon jogszabályok sorába, amelyek miatt kötelezettségszegési eljárást indított Magyarország ellen az Európai Unió. Ugyancsak úgy vélte,

a kezdeményezés célja „megfélemlíteni mindenkit, aki nem ért egyet az állampárt vélt vagy valós elveivel”, amelyek mindeközben dinamikusan változnak.

Arról is beszélt, hogy Orbán Viktor „soha nem volt még átvilágítva”, mert a jelenlegi törvények ezt nem teszik lehetővé, holott egy ilyen értelmű módosítás időszerű volna. Ha ez megtörténne, „talán megtudnánk azt – folytatta –, miért van az, hogy minden alkalommal szembemegy a teljes európai konszenzussal”.

„A házmesterek uralkodásának korszakát idézi”

A jobbikos Z. Kárpát Dániel szerint „direkt vállalhatatlan” a törvénycsomag, az előterjesztő mintha szándékosan olyan javaslatot írt volna, „amelynek majdnem minden pontját az Alkotmánybíróság el fogja kaszálni”, de a nemzetközi viták és a közéleti beszélgetések a következő egy-másfél évben erről folyhatnak. Ez a javaslat gumicsontként működik – mondta, hozzátéve, hogy a parlament nemzetbiztonsági bizottságának pártja által delegált elnöke, Sas Zoltán már korábban kezdeményezte, tiltsanak meg bármiféle külföldi finanszírozást pártok, egyesületek, civil szervezetek esetélben, ám akkor a kormánypárti képviselők megakadályozták ennek a tárgyalását.

Közölte, hogy az a javaslat jó volt, míg a most tárgyalt anyag „inkább a házmesterek uralkodásának korszakát idézi vissza”. Kifogásolta, hogy

a törvényjavaslat részét nem képező vezetői összefoglalóban a választói akarat befolyásolására alkalmas tevékenység kapcsán tipikusan a baloldali és liberális médiát említi az anyag, miközben a kormányoldal azt hirdeti, hogy mindenki elmondhatja a véleményét.

Azt mondta, a törvénnyel létrehozandó új hivatal – szerinte határtalan – hatalmával szemben hiányoznak a garanciák, valamint sokallta a hivatal vezetőjének javadalmazását és mandátumának hatéves hosszát.

Megint balhét akar az Orbán-kormány

Szabó Tímea, a Párbeszéd frakcióvezetője is azt mondta, hogy a törvénycsomaggal valójában el akarják terelni a figyelmet a valós problémákról. Szerinte semmilyen konkrétum nincs megfogalmazva a szövegben, és azok ellen szól, akik kritizálni merik a kormány munkáját.

Kifogásolta, hogy

a törvény nem ad lehetőséget jogorvoslatra, ami teljesen szembemegy az uniós alapelvekkel.

Szabó Tímea szerint valójában az orosz és a kínai befolyásolás jelent veszélyt Magyarország biztonságára.

Kérdéses – folytatta –, hogy miért titkos Paks 2 és a Budapest-Belgrád vasútvonal szerződése, az ilyen ügyek veszélyeztetik a szuverenitást. Az EU érték alapon szerveződik, de a kormány nem ezt az értékközösséget, hanem Kínát és Oroszországot választja, és megint egy balhét akar az unióval – összegzett a Párbeszéd Frakcióvezetője.

Gulyás szerint a szerkesztőségeket nem érinti az előterjesztés

Mint megírtuk, Varga Judit egykori igazságügyi miniszter felszólalásában a törvénycsomaggal kapcsolatban úgy fogalmazott, „Brüsszelben és Washingtonban megint sikerült eltalálni egy ideget”, az Európai Parlamenttől a progresszív, liberális médián át egészen az Európa Tanács emberi jogi biztosáig már „áll a bál”, és tiltakoznak a törvényjavaslat ellen. A fent idézett ellenzéki képviselők közül is többen hangsúlyozták a média érintettségét, ám Gulyás Gergely a miniszteri meghallgatása után a hvg.hu kérdésére

a Fidesz törvényjavaslatának a sajtót érintő hatásáról azt mondta, nincs ilyen.

A Miniszterelnökséget vezető miniszter kijelentette, a javaslat csak a pártok kampányairól, annak tiltott finanszírozásáról szól, de „nem érinti a szerkesztőségek szabadságát vagy a sajtószabadságot, így nem látom, hogy a szuverenitásvédelmi törvényjavaslat bármilyen veszélyt jelentene a sajtóra”.

A sajtót technikailag annyiban érinthetik elfogadása után a törvényben megfogalmazottak, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal elvileg vizsgálhatja finanszírozásuk részleteit.

A civil szervezet vezetője úgy véli, a legújabb terv is csupán osztogatás más pénzéből.