;

előrejelzés;infláció;Erste Bank;GDP-növekedés;

Az uniós pénzekhez egyedül az agrárium jut tervszerűen, minden más folyósítás bizonytalan

- A költségvetés húzza vissza a gazdaságot

A növekedés gátja, viszont, hogy mind a mai napig nem tisztázott az uniós támogatások sorsa, legyenek azok akár a kohéziós támogatások, vagy az Covid utáni helyreállítási pénzek (RRF). 

A magyar gazdaság kijött a recesszióból, az infláció is kezd lecsengeni, viszont egyre nagyobb fejtörést okozhat a gazdasági döntéshozóknak a költségvetés helyzete, az államháztartás magas hiánya – írta negyedéves gazdasági elemzésben Nyeste Orsolya és Nagy János. Az Erste Bank elemzői a „A nehezén túl sem lesz könnyű” beszédes  című elemzésükben azt jósolják, hogy az idén éves szinten a GDP 0,6 százalékkal zsugorodik, jövőre viszont 3,2 százalékos gazdasági növekedést várnak, abban az esetben, ha folytatódik a kilábalás.

Jövőre a gazdaság minden szegmense, a lakossági fogyasztás, a beruházások és a export is nőhet. A beruházásokat az akkumulátorgyárak és a MOL poliolgyára dobhatja meg. A növekedés gátja, viszont, hogy mind a mai napig nem tisztázott az uniós támogatások sorsa, legyenek azok akár a kohéziós támogatások, vagy az Covid utáni helyreállítási pénzek (RRF). Ez utóbbiak nagy része valószínűleg örökre elvész a feltételek nem teljesítése miatt. Egyedül az agrártámogatások érkeznek zavartalanul, nem számítva azt az egymilliárd eurót amelyről a napokban született döntés.

Az infláció októberben 9,9 százalékra szelídült, decemberre 7 százalékos 12 havi árindexet várnak az elemzők. Az éves index még a legmagasabb Európában, ugyanakkor a régiós versenytársak már elérhető távolságba kerültek a múlt hónapban. Idén az éves áremelkedési ütem így 17,7 százalék lesz, ami 2024-ben 5,4 százalékra mérséklődhet. Mindez tartósan szigorú monetáris politikát sugall a következő hónapokra – jegyzik meg az elemzők.

Az MNB a múlt héten 11,5 százalékra csökkentette alapkamatát, az előrejelzések szerint ez februárban eshet 10 százalék alá, és év végére 6 százalék közelébe, vagyis a reálkamat folyamatosan pozitív tartományban marad.

Miközben a növekedési és infláció problémák oldódnak, ez nem mondható el a költségvetésről: a 2023-as büdzsé tervezési hibák miatt elúszott, ez különösen igaz a bevételi oldalra. A kormány a korábbi 3,9 százalékról a GDP 5,2 százalékára emelte a hiánycélt, nagy kérdés, hogy a kormány tudja-e teljesíteni ezt. A bizonytalanság 2024-ben is fennmarad, nagy kérdés mi lesz az áfa-bevételekkel, illetve a megugró adósságszolgálati kiadásokkal. Az Erste elemző a forint árfolyamában nem várnak érdemi változást, mind 2023, mind 2024 decemberére 385 forintos euróval számolnak. 

A fő, hogy válsághelyzetben hasznos dolgokra költsék a magyar adófizetők pénzét.