- A remény érzelmes mozija: Koltai Lajos a Semmelweis című filmben is elsősorban az emberi arcokat kutatta

Koltai Lajos életműve elsősorban az operatőri munkáiból áll, ám kipróbálta a rendezést is. Kertész Imre Sorstalanságát 2005-ben, nem sokkal az író irodalmi Nobel-díja után vitte vászonra. Azóta itthon nem dolgozott rendezőként, ám most újra lehetőséghez jutott. A gyermek- és anyamentőként legendává vált Semmelweis Ignácról forgathatott több milliárdos állami költségvetésű filmet. Koltai több mint két órás új mozija vállaltan érzelmes, egy emberi drámát mutat meg, és ezt a feladatot eléggé profi szinten teljesíti is. Sokat dolgozott operatőrként Szabó Istvánnal és mesterien tudták az emberi arcok finom rezdüléseit filmre venni. Ez itt is megtörténik (operatőr: Nagy András), sok a közeli beállítás, segítve, hogy a néző is minél közelebb kerüljön a történethez, amely 1847-ben játszódik egy szülészeti klinikán Bécsben. A fókuszba Semmelweisnek az a felfedezése kerül, amely a gyermekágyi lázat szünteti meg, amely valóban óriási lépést jelentett a modern orvostudomány és a kórházi körülmények javítása irányába.

A történetet forgatókönyvét Maruszki Balázs és Kormos Anett jegyzi, dramaturg: Goda Krisztina. Úgy tudni, sokat merítettek a főhősök naplóiból, illetve korabeli történeti forrásokból, de bekerültek a filmbe fikciós elemek is, ilyen például a szerelmi szál. A nővért játszó Nagy Katica és a címszerepet alakító Vecsei H. Miklós egymásba is szeretnek, ahogy illik, de néhol épp ez a románc válik túl romantikussá. Noha mind a két színész remek formát mutat, főként az arcukat adják át a kamerának és ebben a játékban sok a természetesség.

Születésről, halálról kíván beszélni és arról, hogy ez mivel jár. Az akkori közéletet csak annyiban érinti, hogy a bécsi orvosok féltékenyek a magyar kollégáikra, és mindent meg is tesznek, hogy akadályozzák a munkájukat. Valódi krimibe illő zsarolással és árulással teli párviadal alakul ki a Kollárt játszó orvos (Kovács Tamás) és Semmelweis között. Nem beszélve egy másik nagy ütközetről, a Gálffi László által kitűnően megformált Klein, a klinikaigazgató és a címszereplő közötti csatáról. Jó látni kisebb, nagyobb karakterszerepekben Györgyi Annát, Kovács Lajost, Elek Ferencet, Znamenák Istvánt és Szűcs Nellit.

A tizenkettő év fölöttieknek ajánlott filmben (állítólag már most szervezik az iskolai vetítéseket) látunk boncolást és a szülészeten is sok a halott, előtte a vér is. Ezt egyensúlyozzák az igazi babák, akik anyukájukkal vettek részt a forgatáson.

A filmet jellemző profi látványt Pater Sparrow jegyzi, Pacsay Attila az alkotás zeneszerzője, sok a hosszú beállítás is, ahol végig szól a zene, a mű romantikus vonalát erősítve. Több mint két óra telik el a film kezdetétől, egy vajúdó prostituált utcai üvöltésétől, a film végéig, ahol egy hajó halad békésen a főhőseinkkel, akik előtte többször is megjárják a poklot. Összességében azonban a Semmelweis határozottan a remény filmje akar lenni. Nem is foglalkozik a címszereplő életének elmegyógyintézetben töltött utolsó időszakával. Úgy tűnik, ez már egy másik film lehet. Koltaiék megmaradtak a reménynél.