;

börtön;Egyesült Államok;George Floyd;Derek Chauvin;

Derek Chauvin rendőrtiszten nem segítettek a szövetségi börtön „lazább” körülményei sem. Öt hónapon belül ő, George Floyd gyilkosa már a második hírhedten híres amerikai elítélt, akit a börtönben próbáltak megölni

- Leszúrt rendőr: Az ügy a szövetségi börtönök rendszerszintű problémáira mutat rá

A Black Lives Matter mozgalmat elindító Geoge Floyd halálát okozó Derek Chauvint megkéselték a börtönben.

Túlélte a késeléses támadást az egykori minnesotai rendőrtiszt, Derek Chauvin, aki büntetését jelenleg az arizonai Tucsonban található szövetségi börtönben tölti. Az AP hírügynökség tudósítása szerint a szombati támadásban a rendőr súlyosan megsebesült, de a börtönszemélyzet beavatkozásának köszönhetően az életét sikerült megmenteni. Ő az a rendőrtiszt, aki 2020 májusában egy intézkedés során a fekete George Floyd nyakán térdelt kilenc és fél percen át, amibe a földön fekvő férfi a helyszínen belehalt. Az esetről videofelvételt készített egy járókelő, amin tisztán hallható Floyd szájából a „Nem kapok levegőt” jajkiáltást, amely később vezérszólama lett a rasszizmus és rendőri erőszak ellenes Black Lives Matter - A fekete életek számítanak tüntetéssorozatnak.

Chauvint először 2021 júniusában egy minnesotai kerületi bíróság ítélte el 22 és fél év letöltendő szabadságvesztésre, ám ezalatt egy másik, szövetségi bűntett elkövetésével is megvádolták. Ebben az ügyben 2022 júliusában született ítélet: 21 év börtönbüntetést kapott George Floyd polgári jogainak megsértése miatt, amelyet az emberölésért kiszabott büntetéssel egy időben kell letöltenie. Chauvint a letartóztatását követő mintegy két évben egy minnesotai állami börtönben tartották fogva, ahol magánzárkába helyezték az ügyből eredő fokozott biztonsági kockázatok miatt. Az állami börtönökre jellemző a túlzsúfoltság és a jelentősen korlátozott mozgásszabadság, amelyet a három biztonsági fokozattal is kifejeznek. Később aztán Chauvint átszállították a szövetségi börtönbe. Általános vélemények szerint a szövetségi börtönök jobb körülményeket biztosítanak. Vagy mégsem?

Alig öt hónapja, hogy az amerikai női tornászválogatott egykori csapatorvosát, a nemi erőszakért és gyermekmolesztálásért elítélt Larry Nassart is megkéselték egy floridai szövetségi börtönben. Mindkét eset az amerikai büntetés-végrehajtási rendszer és infrastruktúra súlyos hiányosságait veti fel. Az Egyesült Államokban az elítéltek állami vagy szövetségi börtönökben töltik a büntetésüket attól függően, hogy az általuk elkövetett bűncselekmények állami joghatóság alá esnek vagy szövetségi bűntettnek minősülnek. Előbbiek lehetnek „egyszerűbb” megítélésű bűntettek, mint az emberölés, rablás, nemi erőszak, utóbbiak pedig olyan államokon átívelő vagy az Egyesült Államok egész államisága ellen támadást intéző cselekmények is lehetnek, mint a szervezett bűnözői csoportok által elkövetett bűntettek.

Az AP hírügynökség jelenleg is nyomozást folytat az amerikai igazságügyi minisztérium irányítása alá tartozó szövetségi Börtönfelügyeleti Hivatal körül, amelynek gyakorlatával kapcsolatban számos szakmai mulasztás és visszaélés látott napvilágot. A rendszer folyamatos biztonsági hiányosságokkal küzd - 18 hónapos időkeretben 29 elítélt szökését regisztrálták. A személyzet esetenként nyitva hagyja a biztonsági ajtókat, a megfigyelő kamerák nem működnek, még az olyan esetek is észrevétlenek maradnak, amikor az elítéltek órákra kikerülnek az őrök látómezejéből. Jelenleg a szövetségi intézetek börtönőri állásainak egyharmada betöltetlen, így részben az ott dolgozó szakácsok, tanárok, ápolók kényszerülnek ellátni az fogvatartottak őrzését, amely drasztikusan csökkenti az életveszéllyel fenyegető helyzetek, a verekedések vagy öngyilkosságok hatékony elhárításának esélyét.

A romló infrastruktúra is gyakori jellemzője a szövetségi börtönöknek. A szexuális bűncselekményekért elítélt üzletember, Jeffrey Epstein 2019-es öngyilkossága utáni vizsgálat súlyos hiányosságokat tárt fel egy manhattani szövetségi börtönben is. Epstein cellájában betondarabok hullottak a falról, a fűtésrendszer nem működött és a vízvezetékek is több helyen el voltak törve. A öngyilkosság az elégtelen megfigyelés és a képzetlen vagy túlóráztatott biztonsági szolgálat mulasztása miatt történhetett meg. Az ABC hírcsatorna is tudósított a fennálló problémáról, amely nemcsak a fogvatartottak őrzését érinti. A biztonságtechnika gyenge színvonala az épületen belüli csempészetet is fellendítette. Egy atlantai szövetségi börtönben házi készítésű fegyvereket, marihuánát, valamint több száz mobiltelefont is találtak, mindezt a falakba rejtve.

A tarthatatlan állapotok miatt három intézményt már bezártak és az üzemeltető felügyelet a kongresszushoz fordult pénzügyi segítségért a probléma orvoslására. A 2022-es évben az igényelt 200 millió dollár támogatásból mindössze 57 milliót szavazott meg az amerikai törvényhozás, miközben a börtönrendszer teljes felújításának összköltségét 2 milliárd dollárra becsülik. Ez pedig csupán a fogvatartottak társadalomtól való elrekesztésének feladata.

A PBS hírcsatorna a börtönök utáni időszakot vizsgálta meg. A börtönviseltek reintegrációjának feladatát többségében nonprofit alapítványok végzik, amelyeknek éles piaci versenyben kell támogatót találniuk olykor „vonzóbb” ügyekkel is konkurálva. Bár a próbaidőnek és feltételes szabadlábra helyezésnek fix szövetségi költségvetést állapítanak meg, jelentős része így is a segítő alapítványokra hárul. Jelenleg a reintegrációs programok egyetlen finanszírozási megoldásának a pályázaton elnyerhető támogatásokon kívül a magánszemély donorok látszanak. A csatorna konklúziója szerint az amerikai állam – legyen szó annak szövetségi vagy állami szintjéről – sikeresen megbüntette eltévelyedett bárányait és csak mossa kezeit ezek után.

Noga Weisz egyike annak a 13 túsznak, akinek szombaton adták vissza a szabadságát az Izraellel kötött tűzszünet második napján.