Rómában Giorgia Meloni olasz kormányfő nagyszabású kiállítást nyitott meg, amely a Tolkien: Ember, tanár, szerző címet viseli. Az olasz szélsőjobb már régóta nem leplezi az 1973-ban elhunyt J. R. R. Tolkien iránt érzett csodálatát. Giorgia Meloni például előszeretettel idéz tőle, még a tavaly szeptemberi kampánygyűlésein is nem egyszer kölcsönzött tőle egy-egy gondolatot, s a brit szerző neve a 2022-ben megjelent Meloni-önéletrajzban is több ízben felbukkant. 2015-ben pedig a globális pénzügyi elitre utalva a jelenlegi kormányfő felszólította követőit, harcoljanak a "ravasz ellenség ellen, akit Tolkien a hatalom gyűrűinek nevezett".
Mindezek alapján cseppet sem meglepő, hogy Meloni kedvenc irodalmi műve a fantasy eposz. "Azt hiszem, Tolkien jobban el tudná mondani, mint mi, hogy miben hisznek a konzervatívok" – jelentette ki egy ízben Meloni. "A Gyűrűk urát inkább szent szövegnek tartom, mintsem fantasynek", hangoztatta. Fiatal szélsőjobboldali aktivistaként hobbitnak öltözött, miután pedig 2008-ban ifjúsági miniszter lett Silvio Berlusconi kormányában, egy magazinban Gandalf szobra mellett pózolt. A kormányfő barátait A Gyűrűk Ura szereplőiről nevezte el.
Tolkien művét az olasz jobboldal már a hetvenes években kisajátította; A Gyűrűk Ura azóta alapmű nem csak Meloni, hanem pártja, a jobboldali populista Olasz Testvérek (FdI) számára is, amely az Olasz Szociális Mozgalomból (MSI) nőtt ki.
Ezért is rendezik meg a Tolkient ünneplő nagyszabású kiállítást, amelyet a kulturális minisztérium 250 ezer euróval finanszíroz. Ez szokatlanul nagy összeg. A minisztérium azonban azt reméli, olyan népszerűségnek örvend majd, hogy a támogatás összege megtérül. Szokatlan az is, hogy a Modern és Kortárs Művészetek Nemzeti Galériájában megrendezett tárlatot maga a miniszterelnök nyitotta meg. A minisztérium azt tervezi, hogy a kiállítást Rómán kívül más városokba is elviszik. Gennaro Sangiuliano kulturális miniszter azt állította, nem Meloni kérte a kiállítás megrendezését, hanem "csak később értesült" róla.
Mi áll a szélsőjobb Tolkien-imádatának hátterében? Igen komoly szerepe van a művet elsőként olaszra átültető, 2002-ben elhunyt Elémire Zolla író, filozófus, vallástörténésznek, az ezoterikus tanok ismerőjének, aki 1971-ben meglehetősen ellentmondásos előszót írt a műhöz. Ebben úgy vélte, a szerző a hagyományok megőrzését képviseli a haladással szemben. „A Gyűrűk Ura olyan örökérvényű filozófiát képvisel, amelyet a modern világ elutasításának kell tekinteni" – hangoztatta Zolla, akit vallási körökben jobboldali tradicionalistaként ismertek, s hajlamos volt önkényesen értelmezni Tolkien szavait. Nyilván abból jutott erre a következtetésre, hogy Tolkien univerzuma tele van erényes fehér jófiúkkal, akik megvédik idilli, erdős királyságukat az erőszakos orkok hordáitól.
Meloni és más szélsőjobboldali aktivisták, akik Tolkien művén nőttek fel, valósággal isszák a brit szerző szavait. Számukra Tolkien egyfajta szellemi pillér, aki a keresztény és nyugati identitás védelméért folytatott küzdelmet képviseli a modernizációval, a globalizációval és az idegen népek inváziójával szemben.
Ez derül ki Gennaro Sangiuliano kulturális miniszternek Tolkiennel kapcsolatos jellemzéséből is. Az angol szerző szerinte „katolikus, hiteles és őszinte konzervatív" volt, aki a Nyugaton "elfeledett" hagyományos értékek mellett állt ki: "A közösségi érzést, a természeti hagyományt, a modernitás legellentmondásosabb aspektusainak ellenzését... az önfeláldozást, a barátságot, a bátorságot, a becsületet" képviselte. Hozzátette, Tolkien "a fasizmus és a kommunizmus ellen is meghatározta magát".
Tolkien ideológiai alapot is szolgáltatott a szélsőjobbnak. Amikor az olasz fasiszták a hetvenes években újjászerveződtek, azt állították, ők nem az apjukat követik, akiket felelősség terhel a náci borzalmakért, hanem dédnagyapáikat – Mussolini követőit – akik csak „szebb időkre” vágytak.
Az olasz újfasisztákat a Duce által meghatározott korszak bűneinek teljes tagadása jellemzi, s egyfajta nosztalgiát ébresztenek a 20-as, 30-as évek iránt.
A fiatal fasiszták úgy tekintettek magukra, mint az Aragornhoz hasonló, igaz születésű királyokra, akiket egy imádott nép feletti uralomra szántak. Más szélsőjobboldaliak a külső erők által fenyegetett, hős hobbitoknak látták magukat. Generoso Simeone fasiszta ifjúsági vezető egy ízben úgy jellemezte a hozzá hasonlóan gondolkodókat, mint akik "a mitikus Középfölde lakói, akik sárkányokkal, orkokkal és más lényekkel küzdenek".
A szélsőjobb a hetvenes évek óta rendszeresen megrendezi a Camp Hobbit fesztivált, amelyen menetrendszerűen elhangzik a himnuszuknak tekintett Tomorrow Belongs to Us (A holnap az enyém) című dal, amely a Kabaré című, a nemzetiszocialisták felemelkedését bemutató 1972-es filmben csendült fel, s a Hitlerjugend egy tagja énekelte.
A kiállítás tehát elsősorban nem is Tolkienre, hanem a jobboldali populisták gyökereire emlékeztet. Az európai jobboldali politikai térben ugyanis azt az eszmét hirdetik, hogy a baloldal az elmúlt években a kultúrának, a hegemónia bizonyos eszméjének köszönhetően kényszerítette ki politikai narratíváját. Ezen ideológia hívei - közéjük tartozik Sangiuliano miniszter is – úgy vélik, a jobboldalnak meg kell találnia a saját hivatkozási pontjait, fel kell emelnie azokat. A kiállítás ezért azt a talán nem is annyira burkolt üzenetet közvetíti, amely szerint szálljunk szembe „a ravasz ellenséggel”, akit Tolkien a hatalom gyűrűinek nevezett. Másszóval a globális pénzügyi elittel.
Elhatárolódik a tárlat kurátora
Oronzo Cilli, a kiállítás kurátora visszautasította azt a vádat, hogy a szélsőjobb elveit akarta megjeleníteni. Elhatárolódott a politikához való bármilyen kapcsolattól. "Arra kértek, hogy filológiai módon, az író emlékét és munkásságát tiszteletben tartva szervezzem ezt a kiállítást”, mondta. Szerinte amikor Tolkien a jobboldali politikai kisebbséghez közel álló szerzővé vált, a baloldal egy része számára is hivatkozási pont lett nem csak Olaszországban, hanem az amerikai hippik körében is. Amikor meghalt, Angliában egyesek marxistának, mások fasisztának nevezték, tette hozzá.
Tolkien elítélte a rasszizmust és Hitler uralmát
Tolkien Anglia mitológiáját akarta megírni, nagy hatással volt rá például a Kalevala. Ez vezérelhette A hobbit, majd A Gyűrűk Ura megírásánál. Politikai nézeteit meghatározta, hogy hívő római katolikus volt, vallási és politikai nézeteiben többnyire mérsékelt irányvonalat követett libertárius, és monarchista jegyekkel, abban az értelemben, hogy előnyben részesítette a tradicionalizmust a modernizációval szemben. A spanyol polgárháborúban támogatásáról biztosította a francoistákat, de csak azután, hogy értesült arról: a republikánusok templomokat rombolnak le, papokat és apácákat ölnek. Megvetette Joszif Sztálint. A második világháború alatt „vérszomjas öreg gyilkosnak" minősítette. Ugyanakkor 1961-ben élesen bírált egy svéd kommentátort, aki azt állította, hogy A Gyűrűk Ura antikommunista példázat, és Sauront Sztálinnal azonosította. Tolkien ezzel kapcsolatban kifejtette: "Teljes mértékben elutasítok minden ilyen olvasatot, ez nagyon feldühít. Az ilyen allegória teljesen idegen a gondolataimtól" – hangoztatta. Tolkien élesen bírálta Adolf Hitlert és a náci pártot a második világháború előtt, és különösen ismert volt, hogy megvetette a náci rasszista és antiszemita ideológiát. 1938-ban a Rütten & Loening Verlag kiadó A hobbit kiadására készült a náci Németországban. Az író felháborodására előzetesen megkérdezték tőle, hogy árja származású-e. Brit kiadójának, Stanley Unwinnak írt levelében elítélte a náci "faji doktrínát", mondván: "teljesen ártalmas és tudománytalan". Ami a rasszizmussal kapcsolatos nézeteit illeti, egyszer így írt a dél-afrikai faji szegregációról: "Ez a bánásmód szinte mindig elborzaszt."
