- „Az együtt nevetés a legtisztább érzelem” – Indul a marrákesi filmfesztivál

A világ filmfesztiváljainak hálózatában hová helyezné el a marrákesit?

Ez immár a huszadik jubileumi kiadás, már elég hosszú története van annak, hogy ez a mustra az afrikai kontinens legnagyobb filmfesztiválja lett. Identitása idevonzza a filmművészet legnagyobb neveit, a versenyprogramunk pedig elkötelezett olyan alkotók irányába, akiket érdemes felfedezni. Az Atlas Workshops filmipari programunkat pedig az afrikai kontinens és az arab világ filmeseinek szenteljük. A fesztivál létrehozta azt az egyedülálló lehetőséget a fiatal tehetségeknek, hogy találkozhatnak a hozzánk érkező a nagy nevekkel. Efféle diskurzus nem sokszor fordul elő a nagy európai fesztiválokon, ahol mindenki nagyon elfoglalt a saját filmjei világpremierjével. Mi azonban a fesztivállal olyan teret teremtünk meg, ahol a filmesek, művészek közötti valódi beszélgetés is megtörténhet, ahol a versenyben kiválasztott debütáló filmesnek, vagy bármely más szekcióban kiválasztott alkotónak lehetősége van arra, hogy a mesterkurzusokon, vagy egyéb, informális keretek között találkozzon az általa csodált művészekkel. A nagy nevek pedig pont azért is jönnek Marrákesbe, hogy felfedezhessék a tehetségeket.

Sosem láttam ennyi sztárt egy zsűriben…

Idén egy csodálatos zsűrielnök, az amerikai Jessica Chastain vezeti a kilenc főből álló grémiumot. Ő egy olyan színésznő, akit én személy szerint elképesztőnek tartok, pazar szerepválasztásai vannak. Mi bemutatjuk a mexikói rendezővel, Michel Francóval készített legújabb filmjét, a Memory-t, amelyben felejthetetlen alakítást nyújt. Velencében ezért az alakításért meg kellett volna kapnia a legjobb színésznőnek járó díjat. A fesztivál identitása, hogy a világ minden tájáról ideérkező tehetségek összejöjjenek, és megtörténhessen a kultúrák közötti párbeszéd. Ezért van sok híresség a zsűriben, meg úgy általában a fesztiválon: köztük Martin Scorsese, aki ötödik alkalommal jön a rendezvényre.

A versenyprogramban van világpremier, és más fesztiválon már játszott film is.

A rendezvény fejlődése során igyekeztünk olyan fesztivált létre hozni, amely a filmeknek erős ismertséget biztosít. Beszéljünk a filmiparról: egyre nehezebb egy debütáló filmet elindítani az útján. A világpremier kérdése sem ugyanaz, mint tizenöt évvel ezelőtt, amikor egy fesztiválon egyszer mutatták be a filmet, és ez elég volt a film útnak indításához. Most két vagy három fesztivál kombinációjára van szükséged ahhoz, hogy valóban elérd az ismertséget. Mi ebben segítünk. Az, hogy nagy neveket hívunk, lehetővé teszi számunkra, hogy a sajtóban nagy nyilvánosságot kapjunk, ugyanakkor a fesztivál középpontjába helyezzük a fiatalokat. Pontosan tudom, mennyire nehéz az indulás, ezt már megtapasztaltam abban a tizenegy évben, amikor Cannes-ban a Kritikusok Hetét irányítottam. Nagyon sokszor láttam, hogy egy-egy mű még Cannes-ban sem kapta meg a teljes expozíciót. Mi ezt akarjuk megadni, ebben segít Márrakes, mely igen szimbolikus hely, és nem csak Afrikában, hanem világviszonylatban is egyedi fesztivált kínál.

Amikor a konkrét filmeket válogatják, mik a fő szempontok?

Egy hét fős csapattal dolgozom, amelynek tagjai a világ minden tájáról érkeztek. Az Greiner Gábor személyében van magyar, de van kanadai, libanoni, marokkói vagy svájci kolléga is. Már régóta programozok a fesztiválokra. Amit mindig is első körben kerestem, az az, hogy meglepődjek. Ebben pont olyan vagyok, mint egy jó kritikus. Megpróbáljuk megtalálni az új módon mesélőket, az egyedi hangokat, mert a versenybe tulajdonképpen nem csak egy filmet választunk ki, hanem egyúttal a filmkészítőt is, a jövő művészét. Ám általánosságban elmondható: idén a vígjátékok erőteljes jelenléte jellemzi a programot. Az együtt nevetés a legtisztább érzelem, amit a mozi adhat. Richard Linklater Hitman című műve a nyitófilm, ami egy csodálatos vígjáték, nagyon okosan keveri a filozófiát és az akciót, miközben egyfajta romantikus vallomás a mozi ereje mellett. Olyan film ez, melynek a célja a közösségteremtés – ez is kiemelt szempont. Azt szeretnénk, ha a fesztivál a párbeszédek nyitott tere lenne olyan nemzetközi művészek számára, akiknek nincs sok lehetőségük arra, hogy az arab világ vagy az afrikai kontinens közönségével folytassanak dialógust. És azt is szeretnénk, hogy az afrikai alkotók bekerülhessenek a nemzetközi körforgásba.

Mindemellett rendkívül fontosnak tartjuk, hogy mindenki hozzáférhessen a művekhez, ezért a fesztivál teljes mértékben ingyenes. Csak regisztrálni kell, fizetni nem. Ez Európában kivitelezhetetlen volna.

Ön személy szerint hány filmet néz meg egy adott évben?

Körülbelül nyolcszáz és ezer cím közötti ez a szám. Ebből került ki idén a hetvenöt legjobb, amit idén bemutatunk.

Egy-egy adott film témája mennyire befolyásolja a vlogatásban?

Vannak kikerülhetetlen témák, mint például a migráció – az elmúlt száz év diskurzusa. Erről szól Matteo Garrone Én vagyok a kapitány című műve is, mely részben Marokkóban forgott. Garrone mindenképp akart jönni, és elkíséri az a fiatal szenegáli férfi, akinek a története ihlette a filmjét.

Reisz Gábor is elkíséri a Magyarázat mindenre című filmjét Marrákesbe.

A Magyarázat mindenre számomra az év nagy személyes meglepetése, amit szeptemberben Velencével fedeztem fel. A tény, hogy Reisz Gábor jön, óriási öröm, mivel nagyon nagy benyomást tett rám ezzel a filmmel, amely talán egy kicsit hasonlít Joachim Trier filmjére, az Oslo, augusztusra.

Egy sokat tárgyalt kérdéssel foglalkozik az oktatásról, a generációk közötti átadásról, ami ebben az esetben közvetlenül konfrontálódik a politikával. A film egész Európában nagy visszhangot kelt, mert olyan jelenséggel foglalkozik, ami ott egyre nagyobb teret hódít. Két marokkói munkatársam a programmer csapatból azt mondta: ezt a filmet Amerikában is látni kellene – ezért drukkolok. De itt Marokkóban is visszhangra talál majd a szülők és a gyerekek közötti kapcsolatra vonatkozó kérdések miatt. Nagyon várom a vitát, ami Reisz Gábor filmjének bemutatója után fog kialakulni.

Infó: 20. Marrákesi Nemzetközi Filmfesztivál 2023.november 24-től december 2-ig.