- Magyar vállalat építi újjá azeriek által visszafoglalt Hegyi-Karabah egyik faluját

Letették az alapkövét az Azerbajdzsán által ősszel visszafoglalt Hegyi-Karabahban lévő Soltanli magyar vállalat általi újjáépítésének, amelynek nyomán öt-hatezer ember térhet majd vissza a településre - jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken a helyszínen a Magyar Távirati Iroda (MTI) híre szerint.

Soltanlit 1993-ban foglalták el a Hegyi-Karabajba bevonuló örmény egységek, az azeriek 2020. október 19-én foglalták vissza. Azerbajdzsán nemrég, 2023 októberében szerezte vissza a teljes ellenőrzést Hegyi-Karabah felett. Ekkor szinte minden örmény, körülbelül százezer ember elmenekült a területről, Ilham Aliyev azeri elnök maga vonta fel az azeri zászlót október 15-én a Hegyi-Karabah központjának számító Khankendiben.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy az Orbán-kormány azonnal világossá tette, hogy készen áll részt venni az érintett régió újjáépítésében, és a falu felé tartva is jól látható volt, hogy nagy munka vár a felekre ezen a téren.

Emlékeztetett a Baku és Budapest között létrejött megállapodásra, amelynek értelmében magyar cégek építhetik újjá Soltanlit, és erre végül a KÉSZ Csoport szerződött, amely készen áll megkezdeni a munkát, amint lehetséges. Lakóházakat, közösségi épületeket, kórházakat, iskolákat, óvodákat és sportlétesítményeket építenek újjá. Hozzátette, a településen élők nem önszántukból hagyták hátra a lakóhelyüket, de most lehetővé fog válni öt-hatezer ember visszatérése. „Habár túl hosszú idő után, de a történelem visszaadja önöknek, amit elvett (...) ez az alapkőletételi ceremónia az első lépés a teljes körű újjáépítés felé, s ez újabb jele a Magyarország és Azerbajdzsán közötti igaz barátságnak is” - fogalmazott.

Szijjártó Péter, aki első európai uniós külügyminiszterként látogatott a régióba, arról számolt be, hogy kívánatos lenne a hegyi-karabahi konfliktust végleg lezáró békeszerződés mielőbbi aláírása. A miniszter végezetül arra is kitért, hogy Magyarország már tizenhárom éve dolgozik a valódi stratégiai partnerség kiépítésén a fontos barátnak és szövetségesnek tekintett Azerbajdzsánnal.

– Ez a barátság nem földgázbarátság. Amikor tizenhárom évvel ezelőtt először itt jártunk a miniszterelnökkel, bírálatok és támadások kereszttüzébe kerültünk az európai partnereink részéről, hogy mégis miért jövünk Azerbajdzsánba (...) A bennünket akkor támadó és kritizáló európai és más nyugati politikusok ezzel szemben ma mindent megtesznek egy közös fényképért az azeri elnökkel, hogy földgázhoz jussanak. A Magyarország és Azerbajdzsán közötti barátság igazi barátság (...) Mi mindig kiálltunk Azerbadjzsán mellett az ország szuverenitását és területi egységét illetően is – mondta Szijjártó Péter. Ez igaz is, a kereszténység védelmezőjének a szerepében tetszelgő Orbán-kormány érzékenysége többnyire azonnal elmúlik, ha a világ legrégebbi keresztény országáról, Örményországról van szó. Ennek jele volt már Ramil Safarov, az azeri baltás gyilkos átadása is.