Az államháztartás hiánya október végén 3487,6 milliárd forint volt – derül ki Pénzügyminisztérium beszámolójából, ami az egész évre engedélyezett hiány 102 százaléka, illetve 35 százalékkal magasabb a tavalyi 2590 milliárdos adatnál.
A tizedik hónap sem lett valami fényes, mert míg tavaly 100 milliárdos többlet keletkezett, ezzel szemben idén 222 milliárddal nőtt a hiány. A kormány a „brüsszeli szankciós politikával és az elhúzódó háború okozta energiaválsággal” magyarázza a költségvetés mélyrepülését. Ebben lehet morzsányi igazság, de a költségvetés valójában a magyar lakosság fogyasztásának összeomlásától szenved, amit az uniós szinten rekord magas infláció okozott.
Az időarányosan elvárható 83,3 százalékkal szemben a tervezett adóbevételek 79,2 százaléka folyt be, míg a kiadások az éves terv 81,2 százalékán alakultak. A bevételek októberben 3006 milliárd forintot tettek ki, ez 8,8 százalékos növekedés, ami első látásra tetszetős, ám ha figyelembe vesszük az októberi, 9,9 százalékos inflációt, akkor egyértelmű, hogy a költségvetés bevételei reálértéken csökkentek. Októberben a céges adóbevételek 5 százalékkal voltak magasabbak a tavalyinál, ami csak a különadóknak volt köszönhető. Az Orbán-kormány az elmúlt években mindent a fogyasztási adókra tett fel, amik csak 1,8 százalékkal nőttek 10 százalékos infláció mellett. A legfontosabb adóbevétel, az áfa a 714 milliárd forintos bevételt produkált , ez 0,8 százalékos elmaradás az előző év októberhez képest, vagyis a forgalom még mindig jelentősen csökkent, mert közben az árak 10 százalékkal nőttek. (Éves szinten akár ezer milliárddal is kisebb lehetnek az áfa-bevételek a tervekhez képest.) Egyedül a lakossági jövedelemadók nőttek, ám ez is látszólagos. Itt az adóbevételek 14,3 százalékkal voltak magasabbak, mint tavaly, de ez növekedés csak annak köszönhető, hogy 2022-ben több száz milliárdnyi szja-t utaltak vissza a választások előtt, vagyis alacsony volt a bázis.
Míg a bevételek a tavaly októberhez képes 8,8 százalékkal nőttek, addig a kiadások 21,3 százalékkal lettek magasabbak. Különösen szembetűnő a növekedés a nyugdíjaknál (21,9 százalék), a költségvetési szervek kiadásainál (27 százalék) és államadóssággal kapcsolatos kiadásoknál. Ezek egy év alatt 23,4 százalékkal emelkedtek. Eközben a gyógyító és megelőző tevékenységek kiadásai egy fillérrel sem nőttek, vagyis reálértéken 10 százalékos forrást vont ki az egészségügyből a kormány tavalyhoz képest. A lakástámogatások októberben a tavalyi harmadára estek vissza.
Az idei költségvetés már elszállt, november-decemberben nincs remény a javulásra. A hiány akár még további ezer milliárd forinttal nőhet, amit csak eladósodásból tud a kormány finanszírozni. Novemberben fizették például a visszamenőleges nyugdíjemelést, amely tovább növelte a terven felüli kiadásokat és a hiányt. A tervezettnél 1000-1500 milliárd forinttal magasabb hiány a már elfogadott 2024-es költségvetést alapjaiban kérdőjelezi meg. A 2024-es büdzsé újratervezésre szorulna, ám a kormány eddig nem nyilatkozott arról, hogy a módosítást milyen formában, és mikor fogja megejteni. Ezekre a kérdésekre talán jövő héten kaphatunk választ Varga Mihály pénzügyminiszter éves parlamenti meghallgatásán.
Minden idők legmagasabb októberi költségvetési hiánya jött össze az idén, az Orbán-kormány az EU-ra mutogat