A fővárosi vagy az agglomerációban lakó középkorú nők esnek leggyakrabban bankkártyához köthető, vagy hasonló pénzügyi csalások áldozatává, ám a főváros környéki középkorú férfiaktól csalják ki az átlagosan a legnagyobb összeget – derül ki abból az elemzésből, amit az Erste Bank szakétői készítettek 2020 óta rendelkezésre álló visszaéléseket vizsgálva. Ugyanakkor senki sem védett a csalások ellen, legyen bármilyen korú vagy akár még pénzügyileg tudatos is.
Még privátbanki ügyfelekkel is előfordult, hogy lépre mentek. Az idei első félévben a magyar bankrendszerben már 10 milliárd forintos kárt okoztak a csalók, ez erőteljes növekedés az előző évhez képest, ezért is hívjuk fel a figyelmet ezekre a tipizáltató csalásokra a Black Friday és a karácsonyi bevásárlások előtt – mondta Kósa Anna, az Erste Bank compliance vezetője a bank sajtótájékoztatóján. A bank házon belül a harmadik negyedévben mintegy 4,4 milliárdnyi csalást akadályozott meg, ez az első negyedévhez képest közel háromszoros értéket jelent, vagyis ijesztő mértékben szaporodtak el a csalási próbálkozások.
A bank szakértője szerint azért a nők esnek többször csalások áldozatává, mert ők gyakrabban mozognak az online webáruházakban, illetve gyakrabban ők intézik a családi bevásárlásokat is.
A férfiak esetében a nagyobb csalási kár pedig a beugratós befektetési ajánlatoknak a következménye. A 20-30 éves korosztály informatikailag tudatosabb, ebben a csoportban kevesebb az áldozatok száma, míg az 50-60 felettiek védi a korukból fakadó fokozottabb fenntartás a digitális pénzügyi csatornákkal szemben.
A vásárlásokkal kapcsolatos csalások két nagyobb csoportra oszthatóak: a bakkártyás csalásokra, illetve az átutalási csalásokra. Az előbbiek adják az esetszám nagyobb részét, ugyanakkor a bankok megelőző rendszere a tipikus bankkártyacsalásokat sokkal könnyebben kiszűrik, így azt meg tudják akadályozni. A bankkártyás csalások esetében az Erste a kísérletek 90 százalékát megakadályozza. Ritkább, hogy a csalók átutalásra veszik rá az áldozataikat – ám ilyenkor akár több millió forintos is lehet a kár, hisz az azonnali átutalás keretében néhány másodperc alatt akár 20 millió forint is eltűnhet a számláról.
Az eddigi esetből tanulva Kósa Anna szerint mindig óvatosan kell eljárni, ha egy korábban nem használt webáruházban vásárol az ember. Ilyenkor érdemes az első terméket utánvétellel kérni. A bankkártyás visszaélések egyik ismert módszere a hamis weboldal, amely például egy ismert cipőmárkára rákeresve bukkan elő a találatok között első helyen, annak a webshopjához megszólalásig hasonlít, csak egyetlen betű hiányzik mondjuk a cég nevéből a böngészőben. Ezekre az oldalakra reménybeli vevők leggyakrabban internetes keresés után tévednek, nem véletlenül, ugyanis a csalók sokszor fizetnek azért, hogy a nagy kereső elsőként dobják fel a hamis linkjüket. Könnyen lebuktatható egy hamis webáruház, ha megnézzük az úgynevezett Általános Szerződési Feltételeket: nem kell az egész anyagot elolvasni, de ha az első tíz mondatban magyartalanságot találunk, akkor szinte biztos, hogy csalók üzemeltetik a weboldalt. Gyanakvásra adhat okot az is, ha egy webshopban kizárólag bankkártyás fizetésre van lehetőség.
Gyakori csalási mód, hogy futárszolgálatok nevében jelentkeznek be a csalók, mondván útban van a rendelésünk, csak általuk küldött internetes címre kell kattintani pontosabb információkért. Máskor csalók először is a email címünket igyekeznek megszerezni, majd ha ez megtörténik arra küldik meg a hamisított weboldal linkjét, ahol már arra kérnek adjuk meg bankkártyáink adatait. Ez a veszélyes, ugyanis ha csalóknak akárcsak egyszer megadjuk a bankkártyáink adatait, azt az online térbe ők már használni tudják, és lehet, hogy csak hónapokkal később. A csalások elleni védekezés lehet, hogy a mobilbankban az ügyfelek alacsony átutalási és internetes vásárlási limiteket állítanak be. Ilyenkor nem teljesülnek nem általunk kezdeményezett tranzakciók, illetve a sikertelen tranzakciókat a bank maga is észleli, és ha „ismerős” a csaló, akkor azonnal tudják blokkolni ügyletet vagy akár zárolják a kompromittálódott bankkártyát a további csalások megelőzése érdekében. Az adathalász támadások fekete öves módja, hogy nemcsak a bankkártya, de mobilbank azonosítókat, sőt megerősítő kódokat is kérnek az online csalók. Ha ezeket megadjuk, azzal ezzel átengedjük a bankszámlánkat a csalóknak, ezért ezeket az adatokat soha nem szabad közölni egy vásárlás során.
Az adathalász csalások egy másik típusa amikor a bank nevében jelentkeznek a csalók, mondván gyanús mozgást látnak a számlát. Ilyenkor csalók presszionálják az áldozatukat, hogy úgy cselekedjen ahogy ők akarják. A bankok soha nem vizionálnak veszélyt – figyelmeztetett Kósa Anna. Ha ilyen hívást kapunk a legbiztosabb módszer, hogy elbúcsúzónk a hívótól és visszahívjuk a bank telefonos ügyfélszolgálatát az általunk ismert számokon. A bank nevében jelentkező csalók arra veszik rá az ügyfelet, hogy lépjen be mobilbankjába és utalja el pénzét egy „bankközi technikai számlára” ahol biztonságban lesz megtakarítása. Ilyen utalásokat soha ne kezdjünk, ugyanis, ha megtesszük, akkor azt a bank sem tudja kiszűrni, megakadályozni, hiszen azt mi kezdeményezzük – hívták fel a figyelmet. Ilyen esetben a pénzünket az átutalás után sok esetben továbbutalják más számlára - ez már pénzmosásnak számít -, vagy akár perceken belül felveszik készpénzben bakautomatákból. A bankok felelőssége a csalások megakadályozása során addig terjed, hogy ha azt észlelik a csalási kísérletet, de nem cselekednek, akkor a kárt nekik kell állaniuk. Ám ha az ügyfél tevőleg lesz áldozat, azaz maga utalja át a pénzét ismeretlen számlákra, akkor utóbb nem számíthat kártérítésre.
