- Búcsúzóul még ki is semmiznék a státusztörvény miatt távozó tanárokat, van, akinek 30 év munkaviszony után egyhavi végkielégítést adnak

Több száz megkeresést kapott a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) olyan, a státusztörvény miatt felmondott pedagógusoktól, akiknek mindössze egyhavi végkielégítést állapított meg a tankerületi központ, sok esetben több mint harminc év munkaviszony után is – tudtuk meg a PDSZ ügyvivőjétől.

Nagy Erzsébet szerint sokan becsapva érzik magukat, hiszen a státusztörvény – hivatalos nevén a pedagógusok új életpályájáról szóló törvény – jelenleg hatályos átmeneti rendelkezései alapján ha valaki legalább harminc év „figyelembe vehető jogosító idővel” rendelkezik, háromhavi, húsz és harminc év között kéthavi végkielégítésre jogosult, egyhavi pedig azoknak jár, akik húsz évnél kevesebbet dolgoztak a felmondásuk előtt.

A PDSZ ügyvivője szerint a tankerületi központok egyrészt arra hivatkoznak, hogy a státusztörvény előírásai csak azokra a pedagógusokra vonatkoznak, akiket már a közalkalmazotti jogviszonyt felváltó új köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban alkalmaznak, így az érintett pedagógusok esetében (miután nem vállalták a jogviszonyváltást) a közalkalmazotti törvény szerint jártak el, ez alapján pedig a végkielégítés megállapításánál nem vehetik figyelembe, ha valaki egy ideig például egyházi vagy alapítványi iskolában dolgozott. Továbbá, ha egy pedagógus több állami iskolában dolgozott pályafutása során, a végkielégítésnél csak az utolsó munkahelyén eltöltött időt vették figyelembe, ha az iskolaváltás nem áthelyezéssel, hanem új jogviszony létrehozásával történt.

Vagyis ha egy tanár több mint húsz évig tanított egy állami iskolában, majd például közös megegyezéssel felmondott és átment egy másik iskolába, ahol dolgozott még tíz évet, hiába van összességében több mint harminc év közalkalmazottként eltöltött ideje, a végkielégítésnél csak az utolsó tíz évet veszik figyelembe.

Nagy Erzsébet szerint a tankerületeknek több szempontból sincs igazuk. Egyrészt a státusztörvény főbb rendelkezései csak 2024 januárjától lépnek hatályba, jelenleg átmeneti rendelkezések vannak érvényben, vagyis nemcsak a felmondókra, hanem senkire nem vonatkozik még az új foglalkoztatotti jogviszony. Másrészt az átmeneti szabályokban feltüntetett végkielégítések kifejezetten azokra a pedagógusokra vonatkoznak, akik nem fogadták el a státuszváltást és november 30-án megszűnt a jogviszonyuk. Harmadrészt a jogszabály arra is kitér, hogy az érintettek esetében a közalkalmazotti törvény szabályait az átmeneti rendelkezésekben leírt eltérésekkel kell alkalmazni, amelyek alapján Nagy Erzsébet szerint a teljes közalkalmazottként eltöltött időt kell nézni. A PDSZ ügyvivője azt is hozzátette, olyan jogi fogalom, hogy „figyelembe vehető jogosító idő”, a státusztörvényen kívül egyetlen más jogszabályban sem létezik, úgyhogy már csak ezért sem lehetne visszautalni a közalkalmazotti törvényre.

Mindemellett azt, hogy az átmeneti szabályokat valóban a státusztörvény miatt távozó pedagógusokra szabták, az is bizonyítja, hogy a közalkalmazotti törvény alapján háromhavi végkielégítés nem harminc, hanem már nyolc év közalkalmazottként eltöltött idő után jár, húsz év után pedig már nyolchavi végkielégítést kellene fizetni – de a tankerületi központok ebben az esetben nem tartották fontosnak, hogy a közalkalmazotti törvényre hivatkozzanak. Vagyis a státusztörvény átmeneti rendelkezései eleve rosszabb feltételeket szabnak a végkielégítéseknél, de a tankerületek még ezt is próbálják tovább szűkíteni. A PDSZ az érintettek nagy száma miatt több próbapert tervez indítani az ügyben.