Csak szeptemberben 103-an mondtak fel a Közép-Pesti Tankerületben, januártól szeptemberig pedig 160-an. A tankerület teljes közalkalmazotti létszáma tavaly októberben 4700 fő volt, innen tehát durván 3,5 százalék távozott a tanévkezdéskor – írja a G7.
A portál az adatokról a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete által a tankerületi központoktól kikért információkból kiindulva számol be. Ezek többsége hivatalosnak tekinthető tankerületi adatszolgáltatás, de a szakszervezet egy-egy titkolózó tankerület esetében nem hivatalos, tanárokról származó közléseket is felhasznált.
A G7 szerint a fenti szám 3 éves időintervallumban nem kiugró, mivel a Közép-Pesti Tankerületből 2022-ben összesen 402 fő, míg 2021-ben 264 fő távozott. Ez azt is jelentheti, hogy egyrészt eleve nagy a fluktuáció, másrészt a potenciális távozók nagy része már leléphetett tavaly, a pedagógus szakszervezetek és a kormány státusztörvény előtti összefeszülésekor.
Jelentős még a Belső-Pesti Tankerületben csak szeptemberben felmondott 41 fő, a Külső-Pesti Tankerület több mint 49 fője, a Ceglédi Tankerületben felmondott 39 fő, a Dunakeszi Tankerületben felmondott 43 fő, az Érdi Tankerület 47, vagy a Győri Tankerület 43 fője.
A portál szerint a kormány az érvelésében azt az adatot használja fel, mely szerint csak szeptemberben valamivel több mint 1200-an mondtak fel a teljes állásban alkalmazott tanárok az állami szektorban. Ezzel kapcsolatban azonban csúsztat a kabinet.
Ugyanis ismerni még a július 15. és augusztus 1. között felmondott, valamint a szeptemberben kilépett alkalmazottak összesített számait is,
ez az adat már összesen legalább 2471 fő.
Például a Tatabányai Tankerületi Központban a nyári felmondási időszak két hetében és szeptemberben összesen 220-an mondtak fel a bő 2200 közalkalmazottból. Ez 10 százalékos veszteség, és kiugró adat, ugyanis 2022-ben „csak” 158-an, 2021-ben 159-en távoztak.
Megérkeztek az adatok arról, melyik tankerületben távozott a legtöbb pedagógus a státusztörvény miattMivel 2021-ben országosan összesen 3738 fő, 2022-ben pedig 5316 fő távozott – ez hatalmas, 40 százalékos növekedés – a tankerületekből, a fenti, csak a július második felére és a szeptemberre vonatkozó durván 2500-as szám jelentősnek tűnik. Még akkor is, ha feltehetően ebben a 6 hétben mondhattak fel arányaiban legtöbben idén. Leegyszerűsítve tehát
másfél hónap alatt durván annyian mondtak fel, mint a tavalyi év fele, és a tavaly előtti háromnegyede.
A magyar pedagógusok összlétszáma a 2022/23-as tanévben a Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján mintegy 140 ezer fő volt, így ehhez mérve valóban 1-1,5 százalékos az arány. Ez így azonban
szintén csúsztatás, hiszen az össztanárszám az állami, egyházi és alapítványi szektor összesített száma, a távozók száma viszont csak az állami szektorra vonatkozik.
A státusztörvény viszont az egyházi és a magán fenntartóknál dolgozó tanárokat is érinti, ugyanis náluk a munka törvénykönyvét cseréli le az intézkedés az új jogviszonyra. Számukra ez nem jelent akkora veszteséget, mint a közalkalmazottaknál, és számos okból valamivel jobb pozícióban vannak, de a helyzetüket így is negatívan befolyásolja.
„Rengeteg a kettős mérce a rendszerben, igazából nem az számít, hogy milyen tanár vagy, hanem az, hogy milyen a kapcsolatod a főnökkel”Van pedagógus Magyarországon, akinek 21, azaz huszonegy forinttal nőtt a fizetése a státusztörvény alapján