Óbuda és a magyar irodalom számos ponton kapcsolódik, melyet nagyszerűen példáz a „Közös otthon, saját érzés” című tárlat. A kiállítás interaktív módon mutatja be huszonnyolc, egykor Óbudán élt író és költő kerülethez fűződő viszonyát. Az Óbudai Múzeumban rendezett tárlat november 17-én, vagyis Pest, Buda és Óbuda egyesítésének 150. évfordulóján nyílt meg, de nemcsak a főváros születésnapjához köthető a dátum, hisz a múzeum idén lett ötven éves.
A kiállítás öt szekcióra tagolódik, aszerint hogy az egyes alkotók milyen közel álltak Óbudához. Az első részben az átutazókat találhatjuk, akiknek a kerület átmeneti lakóhely volt. Hamvas Béla például friss házasként 1937-ben költözött feleségével a Remetehegyi útra, a lakást azonban 1945-ben bombatalálat érte, így a Vihar utca 29-ben folytatták életüket, de hamarosan Zuglóba költöztek.
A második csoport szerzői már tényleges otthonra leltek Óbudán. Ilyen Göncz Árpád, aki 1947 és 1990 között a Bécsi út 88. szám alatt lakott. Itt kezdte feleségével közös életét, ide születtek gyerekei, 1957-ben itt tartóztatták le, a börtönből szabadulva pedig itt vált íróvá, műfordítóvá és tanárrá. A kerület egyik leghíresebb írója, Krúdy Gyula pedig nemcsak vonzódott Óbudához, de alakjai, Szindbád és Rezeda Kázmér történetein keresztül is bemutatta a városrészt. A második csoportban találunk egy kivételt is:
noha Csukás István a Szépvölgyi út II. kerületi oldalán lakott, óbudainak tartotta magát, a városrészt pedig megjelenítette műveiben, így a Keménykalap és krumpliorr című ifjúsági regényben.
A harmadik, Gyerekkori érzelmek és emlékek című szekcióban olyan írók láthatók, akiknek az otthonról alkotott képét óbudai gyerekkoruk meghatározta, illetve olyanok, akik életük kései szakaszában találták meg a kapcsolatot Óbudával. Utóbbira példa Kassák Lajos, aki 1954-ben költözött a Bécsi út 98. szám alatti bérházba, az új lakóhely pedig eszébe juttatta érsekújvári gyerekkorát, míg a Dunánál újra hódolhatott régi hobbijának, a pecázásnak – a tárlaton láthatjuk is a horgászfelszerelését.
A Beköltözők szekcióban olyan szerzők sorakoznak, akik felnőtt korukban telepedtek le a kerületben, és maradtak ott életük végéig, műveikben viszont nehéz felfedezni Óbudát. A híres költőházaspár, Nagy László és Szécsi Margit 1967-ben költözött az Árpád fejedelem útja 61-66. szám alatti társasházba, mely nyugodt környezetet biztosított az alkotáshoz és fiúk, András felneveléséhez, de verseikben nem kapott szerepet a kerület.
Nem úgy, mint a Sors és kötődés című egység íróinál, akik mindvégig kötődtek Óbudához, mely írásaikban is szerepet játszott. Megyesi Gusztáv szinte az egész életét a Fő tér 2. alatti patinás házban élte le, törzshelye pedig a közeli Bán Kocsma (egykori Kis Dreher) volt. Esterházy Péter a Rómaifürdő környékén, az Emőd utcai villában nőtt fel, gyermekként a Csillaghegyi MTE labdarúgója volt, írásaiban pedig a városrész is megjelent. A tárlaton láthatjuk fia, Esterházy Marcell 2019-ben készített Innen és túl című videóját, mely az író üresen hagyott dolgozószobáját mutatja be több szemszögből, miközben a művész kislányának gügyögő hangja hallható.
A tárlat emellett felidézi azt az esetet, amikor Esterházy Péter Ottlik Géza hetvenedik születésnapjára egyetlen, ötvenhétszer hetvenhét centiméteres rajzlapra lemásolta az Iskola a határon című regényt. A múzeumban a látogatók is készíthetnek egy hasonló művet.
Egy tabletre felírhatják a kiállításon szereplő írók idézeteit, melyek aztán a szemközti falon kivetítve megjelennek, mígnem teljesen beborítják a képet.
Infó: Közös otthon, saját érzés. Óbudai írók, írók Óbudán. Kurátor: Horváth Péter, Polgár Mónika. Óbudai Múzeum, Budapest, III. kerület, Fő tér 1. (bejárat a Szentlélek tér felől). Megtekinthető: 2025. január 31-ig.
