- Reálisnak tartják, hogy a garantált bérminimum 10 százalékkal nő, a munkáltatók sokáig csak 6-8 százalékkal emeltek volna

A gazdasági realitások most a minimálbér 15, a garantált bérminimum 10 százalékos emelését tették lehetővé, különösen, hogy a munkáltatók utóbbit sokáig 6-8 százalékkal emelték volna – fogalmazott a Népszavának Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezet elnöke, annak kapcsán, hogy hétfőn aláírták a minimálbér bruttó 266 800 (nettó 177 500), és a garantált bérminimum 326 ezer (nettó 216 800) forintra történő emelését december elsejétől.

Egyedüliként a Magyar Szakszervezeti Szövetség nem írta alá az emelésről szóló megállapodást, mert kevésnek tartja a garantált bérminimum 10 százalékos emelését.

Európai összehasonlításban a garantált bérminimum jó helyen szerepel, de a minimálbér esetében változatlanul a sor végén kullogunk. Az Eurostat összegzése szerint euróban számolva csupán Bulgáriát, Romániát és Lettországot előztük eddig, de a többi országban várható emelés után sem nagyon változik majd helyezésünk.

A hazai havi átlagbér a KSH kimutatása szerint augusztusban bruttó 555 900 forint volt, ami a kedvezmények figyelembe vételével nettó 383 500 forintot jelentett a munkavállalóknak. Ennél az adatnál fontosabb a mediánbér (a dolgozók fele ennél többet, a másik fele kevesebbet keres), ami idén nyár végén bruttó 450 ezer, nettóban 311 ezer forint volt. Vagyis még mindig tetemes a különbség a két legkisebb bérhez mérten.

A legalacsonyabb bérekre vonatkozó szabályozás kontinensen nem egységes. Kizárólag Cipruson létezik olyan kétfajta bérminimum, mint hazánkban, Ausztriában és Olaszországban pedig nincs nemzeti minimálbér. Ezért nem egyszerű összehasonlítani a magyar kereseteket más országok bérviszonyaival – figyelmeztetett Mészáros Melinda, tekintve, hogy itthon 33,5 százalékos munkavállalói teher rakódik a bérekre, vagyis ekkora az elvonás. Lengyelországban, Szlovákiában és Csehországban ugyanez 20 százalékos, vagy még annál is alacsonyabb. Így adott esetben hiába alacsonyabb a bruttóbér a felsorolt országokban, nettóban mégis többet kapnak az ottani munkavállalók. A munkavállalói érdekvédelmi szervezetek szerint radikálisan csökkenteni kellene az elvonás mértékét, ami azonban azonnal csökkentené az amúgy sem jó pénzügyi helyzetben lévő nyugdíj- és társadalombiztosítási kassza bevételeit.

Más értelemben sem könnyű összehasonlítani a hazai és a rendszerváltó kelet-közép-európai országok minimálbéreit. Itthon 2010 előtt hosszú időre elakadt ezek emelése, amit jól szemléltet, hogy Magyarország a 73 ezer forintos minimálbértől jutott el a 266 800 forintig. Ezzel szemben Lengyel-, Csehországban és Szlovákiában egyenletes és ütemes volt a minimálbér emelés. Mi ellenben nagyon mélyről indultunk – emlékeztetett Mészáros Melinda.

A minimálbér és a garantált bérminimum emelésének egyértelműen bérfelhajtó hatása lesz, már csak a bértorlódás miatt is. A Liga Szakszervezet vezetője úgy látja, hogy 8-10 százalékkal emelkedhet a két legalacsonyabb bérkategória felett állók havi keresete, amit annak ismeretében kell szemlélni, hogy jövőre 6 százalékos inflációt jósolnak, vagyis a mostani és jövőbeli béremelések már reálbéremeléssel járhatnak együtt. A Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) múlt csütörtöki ülésén Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter már arról beszélt, hogy a pénzomlás szintje 2024-ben levihető 5 százalékra, amit azért kell fenntartással kezelni, mert a világgazdasági folyamatok kiszámíthatatlanok. Amennyiben az inflációt sikerül valóban ilyen szintre leszorítani, akkor a jövőre 4 százalékos reálbér emelkedéssel lehet számolni. Ez a lehetőség adott, és adott lehet az is, hogy a rá következő években is hasonló nagyságrendű legyen a hazai reálbérek emelkedése – jelentette ki Mészáros Melinda.

Az európai minimálbérek ügyében az EU-s irányelvek nem kötelező szabályokat, hanem ajánlásokat fogalmaznak meg. A hazai szakszervezetek célkitűzése egybe esik a brüsszeli elképzeléssel, ami szerint a minimálbér összegének el kell érni a mediánbér 60 százalékát. A nettó béreket nézve ez jelenleg 56 százalék körül van.

Uniós célkitűzés ugyanakkor a szakszervezetek szerepének erősítése is. Cselekvési tervet fogadott el a VKF a kollektív szerződéses lefedettség mértékének kiterjesztése érdekében, ami alapvetően azt célozza, hogy jöjjenek létre a helyi ágazati kollektív szerződések, és ezek lefedettsége érje el a 80 százalékot. Magyarország e tekintetben rosszul áll, csupán a 20 százalékos a lefedettség, és mindössze egyetlen ágazati kollektív szerződés él.