December 6-án hagyományos nyílt napot tart a Magyar Képzőművészeti Egyetem, melyen kitárja kapuit a képzőművészeti szakok iránt érdeklődő fiatalok, elsősorban a középiskolások előtt. Az esemény alkalmából sajtóbejárást tartottak az intézményhez tartozó Epreskertben, ahol Kőnig Frigyes egyetemi tanár vezetésével a műteremházakba benézve ismerhettük meg a hallgatók munkáját.
Az Epreskert egy különleges hely, melynek mintegy négyezer négyzetméteres területén a XIX. században ténylegesen egy elvadult epreskert létezett, amelyet Stróbl Alajos szobrászművész hozott rendbe. A helyszínen 1882-ben kezdte meg a működését az I. számú Festészeti Mesteriskola, amelyet Benczúr Gyula vezetett, majd 1897-ben indult II. számú Festészeti Mesteriskola Lotz Károly vezetésével és a Szobrászati Mesteriskola Stróbl Alajos irányításával – emléküket ma a műteremházak nevei őrzik.
– Ez olyan szellemi és szakmai központ volt, ahol a művészek a tudásukat is át tudták adni, és maradandó művek készültek – mondta a sajtóbejáráson Kőnig Frigyes, kiemelve, kevés az olyan egyetem, amelyik hosszú idők után is azonos helyen és azonos infrastruktúrával képes működni, a Magyar Képzőművészeti Egyetem viszont ilyen intézmény.
Az utunk első állomásán a Lotz Károly Műteremházban néztük meg a restaurátor szakos hallgatók munkáját, miközben Bóna István egyetemi docens elmondta, hogy a fiatalok harmadévben már a murális, falképtechnikákkal és a falképek restaurálásával ismerkednek. – A különböző korok festészeti technikáit célszerű másolatokkal tanítani, hisz amikor a hallgatók másolnak egy műtárgyat, akkor bizonyos műhelytitkokat is el tudnak lesni a régi mesterektől – mondta az oktató. Őt követte Polgár Botond, a szobrász tanszék vezetője, aki a Stróbl Alajos Műteremházban mutatta be a műtermekben folyó munkát és az anyag megmunkálását. A hallgatóság végül a Parthenon-fríz termet nézte meg, ahol a szobrászhallgatók kéthetente rendeznek kiállítást.
