- Orbán Viktor sajnálatosnak nevezte, hogy Ukrajnának a honvédő háború mellett még a magyarok „vegzálására” is van ideje

A magyar kormány álláspontja, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is a Kárpát-medencében – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök a Magyar Állandó Értekezlet (Máért) ülésén pénteken Budapesten.

A kormányfő az MTI szerint azt mondta, a szlovákiai választások egy régi dilemmát élesztettek újjá, mert miután a magyarok már többedszerre nem tudtak bejutni a parlamentbe, ismét élővé vált a kérdés, van-e jövője az etnikai alapú politizálásnak, főként romló demográfiai mutatók mellett. Majd leszögezte, hogy amíg van etnikai alap, addig van jövője az erre épülő politikának is, az pedig, hogy legyen etnikai alap, „közös felelősségünk”.

Orbán Viktor a Kárpát-medencei magyar élet legnehezebb, legfájdalmasabb pontjának a kárpátaljai magyarság helyzetét nevezte, hozzátéve, itt látja legkevésbé annak az esélyét, hogy a „felhők rövidtávon eloszoljanak”. Azt mondta, a kárpátaljai magyarok minden tekintetben számíthatnak Magyarország támogatására. Ugyanakkor sajnálatosnak nevezte, hogy a véres honvédő háborút folytató Ukrajnának még mindig van elegendő figyelme arra, hogy a magyarokat vegzálja.

Az rtl.hu szerint ezen a ponton a miniszterelnök azt is megjegyezte, „nem túlzok, ha azt mondom, hogy a magyar nyelv és oktatás szempontjából a helyzet a Szovjetunió idején jobb volt, mint most.

– állította Orbán Viktor. (Csak találgatunk, de a háború oka az lehet, hogy Vlagyimir Putyin parancsára az orosz hadsereg 2022. február 24-én lerohanta Ukrajnát, a cél pedig az, hogy az említett orosz hadsereg elhagyja a megszállva tartott ukrán területeket – a szerk.) Azt javasolta az Európai Unió legutóbbi ülésén, hogy dolgozzanak ki egy B tervet Ukrajnával kapcsolatban, mert ez jobb lenne, mint „a mostani reménytelen helyzet” folytatása, amelynek során ezrek halnak meg egy „keresztény-polgári belháború” keretében.

Tabu a többségi uniós döntéshozatal

A miniszterelnök közölte, hogy ma olyan harcokat kell vívni az Európai Unióval, amelyek nem segítik Magyarország fejlődését. Az elkövetkező hónapokra két nagy vitát prognosztizált, amelyek kimenetele nagyban meghatározza Magyarország mozgásterét a következő évtizedekre.

Az egyik arról szól, hogy a bizonyos értelemben már „összeszűkített”, de fontos kérdésekben még fennálló egyhangú döntéshozatalt fenntartsák vagy térjenek át a többségi döntéshozatalra. Ez szerződésmódosítást igényelne, amihez egyhangú döntésre van szükség.

– közölte Orbán Viktor, kijelentve: Magyarország számára ez tabu, Magyarország az egyhangú döntéshozatalt tekinti a nemzeti érdekvédelem utolsó garanciájának. A következő 120 évben nem várható olyan parlament Magyarországon – összetételtől függetlenül –, amelyik ezt megszavazná – jelentette ki.

Szétcsúszás közben magyar erősödés

Orbán Viktor kijelentette, hogy a körülöttünk lévő világ szétcsúszásából fakadó kihívásaira a magyar együttműködés erősödésével tudjuk megadni a választ.

A mi válaszunk a szétcsúszásra az egység – mondta, és azt javasolta, a következő évek nemzetstratégiájának „veleje” legyen az, hogy

A kormányfő megismételte, hogy nem volt könnyű év az idei, Magyarország nem tudott többet vállalni, minthogy fenntartsa a külhoni magyarság támogatására létrehozott intézményeket és programokat, de expanzióra nem volt lehetőség. Ugyanakkor leszögezte, 2024-ben és 2025-ben vissza kell térni a növekedéshez és az erősödéshez, és ennek meg is lesznek a pénzügyi alapjai.

Úgy fogalmazott: a minimálbér emelése is azt mutatja, hogy az „élet kezd visszatérni a magyar gazdaságba, sikerül a magyar gazdaságot kivontatni a recesszióból”, és ez lehetőséget ad a határon túli magyar fejlesztési programok újraindítására is.

„Két nap van az égen, és egyik sem európai”

Orbán az ülésen úgy vélekedett, hogy olyan világhatalmi és világgazdasági rend jött létre, amiből Európa kiszorult, amiben Európa leértékelődött. Értékelése szerint a jelentősebb ügyek eldöntésében az európai vélemény legfeljebb „sormintaként” jöhet számításba, de semmiképpen nem kalkulálható jelentős befolyásoló tényezőként. Két nap van az égen, és egyik sem európai – állapította meg.

Majd rámutatott, hogy a nyugati világot lassan és biztosan maga mögött hagyó gazdasági növekedést produkáló Kína az Amerikai Egyesült Államokkal fogja kialakítani a megállapodásokat. Ez krízis nekünk, egy önérzeti és önértékelési krízis Európában, nem ehhez voltunk szokva – jegyezte meg, hozzátéve, Európának arra a kérdésre kell válaszolnia, hogy egy ilyen, számára kedvezőtlenül változó térben mi az értelmes magatartás.

Két iskola van jelenleg: az egyik azt vallja, hogy versenyezzünk, kereskedjünk, próbáljuk magunkat megerősíteni, míg a másik a védekezés, a bezárkózás pártján áll, azt vallja, az is szép eredmény, ha azt megőrizzük, amink van. A vita nincs eldöntve – folytatta –, minden ET-ülésen, minden miniszteri csúcson előkerül.

Elsöpörnek a nyugatiak

Fenn kell tartani azt az álláspontot, hogy csak a magyarok mondhatják meg, kik és hogyan tartózkodhatnak Magyarország területén – mondta a miniszterelnök, és hangsúlyozta, hogy szigorítani kell az idegenrendészeti szabályokon, egy átlátható, kikényszeríthető rendszert kell létrehozni.

Orbán Viktor az Európába érkező muszlim bevándorlókkal kapcsolatban közölte, a nyugat-európai országok vezetői abban gondolkodnak, hogy ahogyan szekularizálták a hagyományos európai keresztény közösségeket, majd ugyanúgy szekularizálni tudják a más vallási bázison érkezőket is. De azok egyáltalán nem akarnak szekularizálódni, másfajta életfilozófiában érzik magukat otthon, amelyet ráadásul magasabb rendűnek látnak a szekularizált európai életnél. Ezért a valós integráció lehetősége – a korábbi magyar megítéléssel egybehangzóan – rendkívül csekély, erre építeni a bevándorláspolitikát istenkísértés – szögezte le.

Orbán Viktor azt mondta,

Átlátható, világos, tiszta, kikényszeríthető rendszert kell alkotni, mert különben elsöpörnek bennünket a nyugatiak – fejtegette a miniszterelnök.