Az Alkotmánybíróság 2023 februárjában hozott döntése miatt a Háttér Társaság elhatározta, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) fordul a nem jogi elismerésének visszaállítása érdekében. A szervezet felhívására akkor csaknem százan jelentkeztek, a stratégiai pereskedés első körében pedig 61 kérelmet nyújtottak be az EJEB-hez.
A Háttér Társaság lapunkhoz is eljuttatott közleményében kiemeli, hogy bár Magyarországon csaknem két évtizeden keresztül lehetőségük volt a transznemű embereknek arra, hogy nemüket és nevüket hivatalos irataikban megváltoztassák, az Országgyűlés 2020 tavaszán, a Covid-járvány kellős közepén, egy salátatörvénybe rejtve, bármiféle társadalmi vita nélkül megtiltotta a nem jogi elismerését. 2020. május 29. után ezért egyesület által képviselt ügyfelek egyikének sem volt lehetősége kérni ezt, illetve ehhez kapcsolódóan kezdeményezni a nevének megváltoztatását, pedig mindannyian rendelkeznek a transzneműségét megállapító szakorvosi véleményekkel.
„A társadalmi valóságuk és a hivatalos dokumentumaik közötti ellentmondás miatt mindennapjaikban folyamatosan arra kényszerülnek, hogy a magánéletük legintimebb szférájához tartozó információt osszanak meg a munkavállalás, egy igazoltatás, vagy akár egy bankkártyás fizetés során is, így az emberi méltóságot sértő, megalázó helyzetekben kell magyarázkodniuk nemi identitásuk miatt”
– hangsúlyozza a Háttér Társaság. A szervezet úgy véli, a hatályos magyar szabályozás szöges ellentétben áll az EJEB joggyakorlatában lefektetett, a transz emberek jogait védeni hivatott szabályozási alapelvekkel. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis már 2002-ben egyezménysértőnek ítélte azt a tagállami szabályozást, amely „a nemi hovatartozást pusztán biológiai szempontok” szerint határozta meg, a születési nemet megváltoztathatatlannak tekintő hazai szabály pedig pontosan ezt teszi.
Strasbourgi bíróság: jogsértő, hogy Magyarország nem biztosítja a transz embereknek a nem- és névváltoztatás lehetőségét„Fontos, hogy nyilvánvalóvá tegyük az EJEB számára is: a nem jogi elismerésének hiánya egy olyan, számos embert érintő strukturális probléma, amely szisztematikusan megfosztja a transz embereket az alapvető jogaiktól. Az Alkotmánybíróság szűklátókörű, a kérdés alapjogi vetületét figyelmen kívül hagyó februári döntése nem hagyott reményt semmilyen hazai jogorvoslatra, ezért bátorítunk minden érintettet arra, hogy csatlakozzon az EJEB előtti stratégiai perünkhöz” – üzente Polgári Eszter, a Háttér Társaság Jogi Programjának vezetője.
„A valóságot nem lehet átfesteni”