Nemzetközi válságok árnyékában találkozott egymással Kaliforniában Joe Biden amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő, az Ázsiai-csendes-óceáni Gazdasági Közösség (APEC) San Franciscóban tartott csúcstalálkozójának margóján. Biden elnöknek mielőbb fel kellett mutatnia valamilyen eredményt. A közvélemény-kutatások aggasztóak számára a nem egészen egy év múlva esedékes amerikai elnökválasztás előtt. Ráadásul a jövő év elején Tajvanon is elnökválasztást rendeznek, ami szintén különös jelentőséget adott a magyar idő szerint csütörtök hajnalban zárult találkozónak. Elemzők rámutatnak, nem csak politikai, hanem gazdasági szempontból is alapvető fontosságú, hogy a két ország stabil kapcsolatokat alakítson ki egymással, amint erre Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter is célzott nemrégiben.
Washingtonban csekély várakozások előzték meg a találkozót. – Nem számítunk hosszú eredménylistára – ismerte el egy magas rangú washingtoni kormányzati tisztviselő. A két világvezető közvetlen találkozójának voltak már előjelei, de egyik sem adott okot különösebb derűlátásra. Júniusban Antony Blinken külügyminiszter járt Kínában, majd Janet Yellen pénzügyminiszter és Gina Raimondo kereskedelmi miniszter. De szinte mindegyik találkozónál volt egy mellékzönge. Blinken nem ülhetett egy asztalnál Hszi elnökkel, ezzel is utalván a feszültségekre, amikor pedig Raimondo Pekingbe látogatott, az Amerikában szankciókkal sújtott kínai Huawei épp akkor bocsátott ki egy új okostelefont, amelyet 7 nanométeres chippel láttak el. A technológiai siker aggodalmat keltett Washingtonban. Az utóbbi hetekben már fontos kínai személyiségek is felbukkantak az Egyesült Államokban: is a Politbüro új „sztárja, He Li-feng miniszterelnök-helyettes és Csang Ju-hszia katonai vezető. Ők konzultáltak az amerikaiakkal az APEC-csúcstalálkozó előtt. Nem volt azonban jó üzenete annak sem, hogy Csang néhány nappal korábban Moszkvában egyeztetett. Október végén egyébként Vang Ji külügyminiszter látogatott el Washingtonba, ő nemcsak Blinkennel, hanem Jake Sullivan nemzetbiztonsági tanácsadóval, és magával Bidennel is találkozott.
A nem éppen kedvező előjelek ellenére Biden és Hszi megbeszélései a vártnál több eredményt hoztak. Biden fontos előrelépésről tett említést és elmondta, az „eddigi legtermékenyebb” megbeszéléseket folytatta kínai kollégájával. A Biden magánrezidenciáján, a San Franciscótól délre fekvő Woodside-ban tartott találkozó több órán át tartott.
A megbeszélés legfontosabb eredményeként a két vezető megállapodott abban, újraindítják a fegyveres erőik közötti kommunikációt. Kína még Nancy Pelosi akkori képviselőházi elnök 2022. augusztusi tajvani látogatása után szakította meg a kommunikációt az amerikai hadsereggel. Biden döntő jelentőségűnek nevezte az erről szóló megállapodást. Az amerikai elnök azt is kijelentette, hogy ő és Hszi a jövőben válság esetén azonnal beszélni kívánnak egymással. Megállapodtak abban, mindketten felvehetik a telefont, közvetlenül felhívhatják a másikat, és meghallgatják egymást. Fenntartjuk a magas szintű diplomáciát (...), hogy nyitva tartsuk a kommunikációs csatornákat – hangoztatta az amerikai elnök
A kommunikáció helyreállítása valóban fontos eredmény, a Fehér Házeleve a kommunikációs mechanizmusok helyreállítását akarta elérni. Charles Brown tábornok, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke nemrég levelet írt is írt erről pekingi kollégájának. "Rendkívül fontos", hogy elkerüljük a másik oldal hibás számításait, mutatott rá. A Pentagon szerint a kínai légierő 300 amerikai, a kanadai, valamint az ausztrál repülőgépet figyelmeztetett az elmúlt két évben a népköztársaság partjainál, ez annyi eset, mint amennyi az előző évtizedben összesen történt.
A kínai állami média szintén a katonai kommunikáció újrafelvételét emelte ki. A legnagyobb kínai angol nyelvű napilap, a China Daily azt is írta, a kínai elnök következő években 50 ezer amerikai fiatalt akar meghívni Kínába a két ország közötti csereprogramban.
Biden kifejtette, bár sok mindenben nem értett egyet Hszi Csin-pinggel, nagyra értékelte "őszinteségét". Ugyanakkor azt is hozzátette, Hszit továbbra is diktátornak tartja, "abban az értelemben, hogy egy olyan kommunista országot irányít, amely a miénktől teljesen eltérő kormányformán alapul".
A legnagyobb véleménykülönbségek főleg Tajvan kérdésében merültek fel, ahogy ezt előre tudni is lehetett. A kínai külügyminisztérium szerint Hszi a találkozón azt követelte, hogy az USA "hagyjon fel Tajvan felfegyverzésével, és támogassa Kína békés újraegyesítését". Peking „megvalósítja az újraegyesítést”, amely "megállíthatatlan", hangzott az intés. Szakértők azonban azt remélik, a találkozó révén csökken a konfliktus kockázata mind a Tajvani-szorosban, mind a Dél-kínai-tengeren.
A Hszinhua kínai hírügynökség szerint Hszi arról is biztosította Bident, hogy Kína nem próbálja felülmúlni vagy kiszorítani az Egyesült Államokat. A hírügynökség szerint megállapodtak abban is, hogy kormányzati tárgyalásokat kezdenek a mesterséges intelligencia alkalmazásáról. Megállapodás született arról is, hogy fokozzák a két ország közötti menetrend szerinti légi közlekedést.
A New York Times visszafogottan értékelte a találkozót, de már az is eredménynek nevezte, hogy Biden és Hszi újra beszélt egymással. A lap azonban megállapítja, kevés előrelépés történt azokban a kérdésekben, amelyek a két országot a konfliktus szélére sodorták.
Nagy kérdés, lesz-e folytatása az enyhülésnek. Akadnak negatív előjelek, például az, hogy a tavaly novemberi találkozójuk után csak rosszabbodott a helyzet, s Kína tovább fokozta Oroszország támogatását. Bizonyos szempontból azonban most valamivel kedvezőbbek az előjelek egy tartósabb enyhülési folyamatra. A kínai gazdasági növekedés lassulásával szembesülve Hszi Csin-ping Ausztráliával, Japánnal és Dél-Koreával fennálló feszültségek enyhítésére is törekszik, ami Peking és Washington további közeledésének is záloga lehet.
Félsiker a fentanil elleni küzdelemben
Amerikai részről a megbeszélések fontos eredménye, hogy közös munkacsoportot alakítanak a kábítószer elleni küzdelemben való együttműködésre. A kínai elnök ígéretet tett arra: közvetlenül fellépnek a szintetikus opioid, a fentanil termelői ellen, amely hatalmas drogproblémához vezetett az Egyesült Államokban. Az amerikai Betegségmegelőzési Központ (CDC) adatai szerint csak 2022-ben több mint 100 ezren vesztették életüket kábítószer-túladagolásban az országban, ebből 83 ezer az opioiddal összefüggő kábítószer-túladagolásos haláleset.
Az Egyesült Államok azt szerette volna elérni, hogy Kína kötelezettséget vállaljon a kábítószert alkotó termékek exportjának betiltására. A kínaiak viszont erre csak akkor lennének hajlandóak, ha Washington először is feloldaná a Trump-kormányzat által az ezen kereskedelemben érintett személyek és laboratóriumok ellen bevezetett szankciókat.
Megviselte a viszonyt a kémballon ügye
Biden és Hszi legutóbb 2022 novemberében, a G20-ak gazdasági csúcstalálkozóján beszélt egymással az indonéziai Balin. Véget akartak vetni a kapcsolatok romlásának, ehelyett azonban a viszony fagypontra jutott.
Komoly diplomáciai konfliktust idézett elő a két ország között a kémballon-ügy. 2023. január 28. és február 4. között egy Kínából származó nagy magasságú ballon repült át az észak-amerikai légtéren. Február 4-én az amerikai légierő lelőtte a ballont az Egyesült Államok felségvizei felett Dél-Karolina partjainál. A roncsokból származó törmelék elemzését követően amerikai tisztviselők kijelentették, a ballon hírszerzési eszközöket szállított, de vélhetően nem küldött információkat Kínának. Peking azt állította, ártalmatlan meteorológiai léggömbről volt szó. Elemzők azonban rámutattak, a repülési útvonal és szerkezeti jellemzői eltérnek egy tipikus időjárási ballonétól. Az amerikai tisztviselők később nyilvánosságra hozták, hogy a Hainanból indított ballon eredeti rendeltetési helye valószínűleg Guam és Hawaii volt, de az uralkodó szél eltérítette a pályáról és Észak-Amerikán haladt keresztül. Az Egyesült Államok szuverenitása megsértésének nevezte a léggömb megjelenését, Blinken külügyminiszter pedig akkor elhalasztotta régóta várt pekingi diplomáciai látogatását.
Az incidensnek súlyos következményei lettek. Válaszként az Egyesült Államok még szigorúbb elektronikai exportpolitikát fogadott el, és megerősítette Tajvan támogatását. Kína a maga részéről a "nemzetbiztonság védelme" nevében megszigorította a külföldi befektetések ellenőrzését, korlátozta a ritkaföldfémek exportját, majd fokozta a katonai manővereket Tajvan körül.
Washington és Peking között az is komoly feszültségforrást jelent, hogy Kína folyamatosan erősíti kapcsolatait Vlagyimir Putyinnal. Kína komoly segítséget nyújt abban, hogy a Kreml megkerülje az Oroszországgal szemben az ukrajnai agresszió miatt elfogadott nyugati szankciókat, vagy legalábbis enyhítse annak következményeit. Az Egyesült Államokban rossz visszhangja volt Kína egyik vezető katonatisztje, Csang Ju-hszia tábornok november 8-i moszkvai látogatásának. Ő ugyanis biztosította az orosz elnököt Peking iránta érzett "csodálatáról".
A közel-keleti válsággal kapcsolatban sincs azonos állásponton a két állam. Kína az október 7-én elkövetett terrortámadást követően sem ítélte el név szerint a Hamászt, s a pekingi diplomácia minden felelősséget Izraelre hárít a konfliktus kapcsán.
