Jövő kedden plenáris vitát tart az Európai Parlament (EP) a magyarországi jogállamiság helyzetéről és a felfüggesztett uniós támogatások sorsáról - tudta meg a Népszava. A képviselő-testület legutóbb idén májusban vitázott erről, majd júniusban állásfoglalást is elfogadott. A jövő heti eszmecserét követően nem készül határozattervezet.
- Egy éve is azt hallottuk, hogy Magyarország komoly vállalásokat tett a jogállamiság érvényesítéséért és hogy Orbán végre jól viselkedik, de ez nem történt meg. Mi továbbra is nyomást gyakorlunk az Európai Bizottságra, mert meg kell akadályoznunk, hogy egyes politikusok megzsarolhassák az Uniót az egyhangú döntéshozatal követelménye miatt és például azt mondhassák: megakadályozom Ukrajna támogatását, ha nem kapok pénzt. Ezért is térünk vissza a magyarországi helyzetre a jövő héten és hangosan kimondjuk: Magyarország addig nem kaphat pénzügyi támogatást, ameddig nem teljesíti maradéktalanul a jogállamisággal kapcsolatos követelményeket - mondta a Népszava kérdésére Pedro Marques portugál EP-képviselő, a Szocialisták és Demokraták parlamenti csoportjának egyik alelnöke.
A politikus komoly eredménynek nevezte, hogy a jelenlegi parlamenti ciklusban sikerült jóváhagyni és elindítani a közösségi támogatások befagyasztásával járó jogállamisági eljárást, amely a legerősebb eszköz az uniós értékek tiszteletben tartásának a kikényszerítésére.
- Biztosítanunk kell, hogy csak azért, mert valaki fenyegetőzik a döntések vétójával, nem tud meglépni a pénzzel - húzta alá.
Mint a Népszava elsőként beszámolt róla, az újabb plenáris vitát a baloldali frakció kezdeményezte, mert úgy ítélte meg, hogy az EP-nek meg kell szólalnia a Magyarországnak járó közösségi források visszatartása érdekében. Az elmúlt hetekben megnyerték ehhez a többi politikai csoport támogatását, így az Elnökök Konferenciájának nevezett házbizottság ma délelőtti ülésén csak rányomja a hivatalos pecsétet az egyezségre.
7. cikkelyes eljárás: mélységesen csalódtak az EP-képviselők, hogy az Orbán-kormányra meghallgatás helyett csak véleménycsere várAz EU döntéshozói tavaly decemberben több eljárásban zároltak 22 milliárd euró felzárkóztatási támogatást, amelyhez Magyarországnak a 2021-2027 közötti költségvetési ciklusban kellene hozzáférnie. Feloldásukért cserébe a jogállamiságot helyreállító és a rendszerszintű korrupciót megszüntető lépéseket várnak.
Az Európai Parlamentnek a magyarországi eljárásokkal foglalkozó tagjai nemrégiben egy elemzésre hivatkozva azt állították, hogy a budapesti kormány adós az intézkedések zömével, míg az Európai Bizottság szerint már nem sok hiányzik a feltételek teljes végrehajtásához.
Bóka János Európa-ügyi miniszter szerdán Brüsszelben azt nyilatkozta újságíróknak, hogy Magyarország minden elvárást teljesített, a kabinet és az Európai Bizottság (EB) közötti jelenleg zajló konzultációk célja az uniós testület “tanulási folyamatának a segítése”. A politikus így érzékeltette, hogy az EB felelős azért, hogy késik a megállapodás, mivel mindig új és új követelésekkel áll elő. Johannes Hahn költségvetési biztos viszont többször kifejtette: Magyarország hosszú ideje pontosan tudja, hogy milyen feltételeknek kell megfelelnie.
Tartósan magas inflációt jósol Magyarországon az Európai Bizottság friss előrejelzése