A nyáron csak a párt elnöksége szavazott. Akkor Babler, a politikailag tapasztalatlan traiskircheni polgármester és a burgenlandi miniszterelnök, a favoritnak tartott Hans Peter Doskozil közül választhatott. Utóbbi országos ismertségre tett azzal, hogy egykor a hadügyi tárca élén állt, s a 2018- ban megválasztott SPÖ-elnökről, Pamela Rendi-Wagnerről éveken át szüntelenül állította, hogy alkalmatlan a tisztségre, s nem várható tőle, hogy az SPÖ- t kiszabadítja ellenzéki státuszából.
A civilben orvosnő Rendi-Wagnert Doskozil könnyedén el is távolította elnöki székéből, de a versenyt végül Babler nyerte meg, gyújtóhangú beszédének köszönhetően. Miként egykor Linzben, most Grazban is sikerült Bablernek fellelkesítenie hallgatóságát. Ezúttal is elsősorban a dicsőséges múlt, a kisembereknek aranykort jelentő hetvenes-nyolcvanas évek, a Bruno Kreisky-korszak felidézésével aratott sikert. Akkor a gazdasági csoda, a nyugalom korszakát élte át Ausztria.
Babler a fényes évekkel szembeállította a sanyarú jelent, a kereszténydemokrata-zöldpárti kormánykoalíció politikáját, amely inflációt, gazdasági visszaesést, romló közbiztonságot, egyre több illegális bevándorlót hozott. A szociáldemokrácia erőteljesen baloldali ifjúsági mozgalmában szocializálódott politikus korábbi önmagához képest igyekezett mérsékeltebb hangot megütni, a dolgozók érdekeinek töretlen képviseletét, a társadalmi osztályok közötti jövedelemkülönbségek csökkentését, a munkahelyek biztonságát ígérte. Letett arról a korábbi követeléséről, hogy négy naposra kell csökkenteni a heti munkaidőt (ezt főleg a szakszervezetek ellenezték), viszont pártolta a férfi és női munkabérek kiegyenlítését, a nyugdíjak emelését. A korábban általa elszántan bírált Európai Unióról azt mondta, a szociáldemokrácián múlik a kapitalizmust pártoló politikájának módosítása. Sikerült viszont elfogadtatnia, hogy ha legalább két jelölt küzd az elnöki pozícióért, akkor személyükről közvetlenül a párt tagsága dönthet.
A hatalmi harc a párton belül pillanatnyilag nyugvópontra ért, Doskozil nem vett részt a kongresszuson, s visszavonulását jelezte az elnökségből is. Hasonlóképpen döntött a korábban nagyhatalmú bécsi pártvezér és polgármester Michel Ludwig is, aki - legalábbis átmenetileg- távol kívánja magát tartani az országos pártügyektől, de Grazban azért megjelent.
A megerősödött Babler realistán szólt Ukrajna csatlakozásáról, amihez még hosszú évekre lesz szerinte szükség és kiállt Izrael honvédő háborúja mellett. A migrációról igyekezett középutasan nyilatkozni, humánus megközelítést sürgetett, amit ő sikerrel érvényesít Traiskirchenben, de az osztrák érdekek figyelembe vételét is fontosnak mondta. Hangoztatta, hogy nem szeretné az Orbán féle álmok megvalósulását.
Babler végül a szavazatok majdnem 89 százalékát szerezte meg, aminél elődei általában többet kaptak ugyan, de a pártelnök elégedetten fogadta az eredményt.
A küldöttek megszavazták Babler munkatársait, s újra Andreas Schiedert választották az SPÖ listavezetőjének az európai parlamenti választásra. A megerősített SPÖ-elnök jelezte, a párt régi partnerével, a néppárttal tervezi a visszatérést a hatalomba. Bár hozzátette, hogy az ÖVP a kormányzáshoz leginkább a "könyökét" használja, miközben a szocialisták a szívükre hallgatnak, de megjegyezte, hogy más, elfogadható szövetséges nincs a láthatáron. Az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) semmiképp sem kormányoz együtt.
