Hétfőn ismét vitázott a Tisztelt Ház a parlamentben, ahol Orbán Viktornak is feltettek néhány kérdést a honatyák. A Mi Hazánk elnöke, Toroczkai László azt kérdezte meg, miért szavazott nemmel a magát békepártiként definiáló kormány az ENSZ határozatára, amely tűzszünetet követel a humanitárius katasztrófa sújtotta Gázában.
Amint azt lapunk is megírta, Toroczkai szerint az Orbán-kormány feladta békepárti álláspontját, amikor nyíltan, és egyoldalúan Izrael mellé állt a palesztin-izraeli háborúban. Felelevenítette, hogy az ENSZ-ben leszavazták a humanitárius tűzszünetet sürgető határozatot, miközben a Gázai övezetben már több mint 3 ezer gyermeket gyilkolt meg az izraeli hadsereg (ez a szám már akkor is meghaladta a 4 ezret, a legfrissebb információk szerint a háborúban mostanáig 4324 gyermek halt meg, a megölt palesztinok száma összesen pedig meghaladta a 10 ezret - a szerk.). A Mi Hazánk politikusa arról is beszélt, hogy az Orbán-kormány a világ háromnegyedével helyezkedett szembe ezzel az egyoldalú álláspontjával, ami akár a terrorizmus célpontjává is teheti Magyarországot. Orbán Viktor többek közt azzal indokolta az ENSZ-határozat elutasítását, hogy abba nem foglalták bele a túszok szabadon engedésének szükségét, majd kioktatta Toroczkait, hogy nem nemzeti amit képvisel, mert a túszok között magyarok is vannak. „A külpolitika bonyolult terület. Akkor merészkedjenek oda, hogyha értik, hogy mit beszélnek” - tette hozzá.
Csakhogy, ha Orbán Viktor érti, mit beszélt, akkor két eshetőség áll fenn. Ha jóindulatúan fogalmazunk, akkor csúsztatott, ha nem, akkor hazudott.
A több nyelven is elérhető határozatban ugyanis benne van a miniszterelnök által említett rész, egészen konkrétan a 7. pont szól erről, amely így fogalmaz:
[A határozat] „felszólít minden, illegálisan fogva tartott civil azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátására, követeli a biztonságukat, épségüket és emberi bánásmódot feléjük a nemzetközi joggal összhangban”.
Miután tehát a miniszterelnök valótlansággal indokolt parlamenti válaszában, a Telex megkérdezte a Szijjártó Péter vezette Külgazdasági és Külügyminisztériumot, hogy mivel magyarázzák a döntésüket. Paczolay Máté külügyi szóvivő válaszában új indoklással állt elő: az illegális fogvatartott kifejezés - idézi a lap - „lényegében egyenlőségjelet tesz aközött, hogy az izraeli katonaság egy jogszerű akció keretében elfog, majd börtönbe zár egy terroristagyanús személyt Izrael területén és aközött, hogy a Hamász terroristái a saját otthonukban rárontanak egy családra, amelynek férfi tagjait – köztük a kislányok apját – meggyilkolják, majd a két kiskorú lánygyermeket elrabolják, hogy túszként fogva tartsák őket”.
Csakhogy ha ezt a választ összevetjük Orbán Viktor parlamenti válaszával, ismét problémába ütközünk. A miniszterelnök szerint ugyanis a határozatban elfogadott megfogalmazás - amely valóban nem tesz különbséget aközött, hogy valakit a Hamász terroristái ejtettek-e túszul, vagy hogy az izraeli megtorló akciók keretében fogtak-e el jogszerűtlenül - nem fedi a magyar érdeket. Az viszont nem világos, hogy miért ellentétes a magyar érdekkel egy olyan határozat, amely minden illegálisan fogvatartott személy szabadon engedését egységesen követeli - így a magyar túszokét is. Ráadásul a Paczolay Máté indoklásában álló eset - vagyis amikor „az izraeli katonaság egy jogszerű akció keretében elfog, majd börtönbe zár egy terroristagyanús személyt” - eleve nem is képezi az ENSZ-határozat tárgyát, lévén az illegálisan, magyarul jogszerűtlenül fogva tartott civilek azonnali szabadon engedéséről szól.
Paczolay Máté érvelésében ennek ellenére azt írja, hogy a határozatban a két eset összemosódik, mivel a Hamász szemében az izraeli hatóságok által letartóztatott személyek ugyanúgy illegális fogvatartottak, mint az október 7-ei terrortámadás során ejtett túszok. Az viszont nem derül ki a válaszból, hogy Paczolay szerint a palesztin terrorszervezet jogértelmezése mióta feleltethető meg az ENSZ jogértelmezésének.
Vagyis az eredmény végső soron az, hogy egy, a túszul ejtett magyarok érdekében is álló határozatra az Orbán-kormány nemmel szavazott. Arról nem is beszélve, hogy korábbi jelentések szerint a gázai bombázások következtében több, Hamász által ejtett túsz is meghalt.
Hoffmann Tamás nemzetközi jogász a Telexnek nyilatkozva azt közölte,
teljesen egyértelműen benne van a határozatban, hogy szabadon kell engedni a túszokat.
„Nyilván van benne egy implicit feltételezés, hogy esetleg Izrael is illegálisan fogva tart palesztinokat, de ezt nem mondja ki a határozat” - tette hozzá.
Mindezek alapján úgy látszik, hogy az ENSZ tűzszünetet kérő határozatának ellenzése sokkal inkább tűnik egy diplomáciai gesztusnak Izrael felé, az Orbán-kormány ugyanis köztudomásúlag szivélyes viszonyt ápol a Benjamin Netanjahu vezette radikális jobboldali izraeli kormányzattal.
A Telex felidézi, hogy Orbán Viktor akkor is valótlant állított, amikor Magyarország javaslataként tüntette fel a túszokról szóló módosító indítványt, holott azt Kanada nyújtotta be, Magyarország pedig csak támogatta azt.
A palesztin szélsőséges Hamász október 7-ei, 1 400 izraeli halálos áldozatot követelő terrortámadását követően indított Gáza elleni háborúban az izraeli hadsereg a helyi egészségügyi tárca szerint mostanáig 10 569 palesztint ölt meg, köztük 4 324 gyereket.
Orbán Viktort megkérdezték Vlagyimir Putyin hátsó feléről, Csák János szerint L. Simon László alkalmatlan a Nemzeti Múzeum vezetésére