A NER valóságtorzító kommunikációjának megvan ugyan a politikai haszna, ám súlyos árat kell fizetni érte: a tisztánlátás képességét. Az agy olyan, mint az izom. Minél többet gyakorol az ember, annál inkább automatizmussá válik az adott tevékenység. Ez történik a folyamatos hazudozás esetén is: az agyban egyre mélyebben és erősebben vésődnek be az ilyenkor aktív neurális hálózatok. A következmény: aki sokat mondja, el is hiszi. A megvezetés eredménye az elme elborulása. A személyiség deformálódik, az agymosó nemcsak a hallgatóét, a saját agyát is átmossa.
Orbán környezetében egyre gyakrabban mutatkoznak ennek jelei.
A minap Szöllősi György azt találta mondani, hogy a magyar labdarúgás feltámadása Felcsúton kezdődött. A hír órákon belül több ezer nevetős emojit eredményezett a Facebookon, mert a józan hírfogyasztó tökéletesen tisztában van azzal, hogy a magyar labdarúgás korántsem támadt fel, hogy a magyar válogatott jelenlegi, figyelemreméltó szereplésének az égvilágon semmi köze Felcsúthoz. Az is mosolygásra késztetett sokakat, hogy szerintük Szöllősi szokásos Orbánhoz dörgölődzésének visszataszító példáját látjuk. Persze a miniszterelnök kedvenc sportújságírója, a Nemzeti Sport főszerkesztője, a diplomata-útlevéllel utazgató futballnagykövet minden alkalmat megragad, hogy szervilizmusát Orbán felé kinyilvánítsa, ám attól tartok, Szöllősi halálosan komolyan gondolta az elmondottakat. Ő tényleg abban a hitben él, hogy a magyar labdarúgás felemelkedett, és hogy a folyamat origója Felcsút. Ez nem csupán egy hízelkedő vélemény. Ez az objektív valóság érvényességének tagadása.
Ma még fölmérhetetlen, milyen társadalmi károkat okoz Magyarországon a Fidesz majd másfél évtizedes regnálása, de az egyre nyilvánvalóbb, hogy a problémákat a szavazók mellett a hatalmi elnyomók is megszenvedik.
Itt tényleg tort ül a hülyeség.