Megbukott az élelmiszer-üzletláncokra rákényszerített kötelező akciózás, s a nagy dérrel-durral bevezetett árfigyelő rendszer is. Érdemi hatásuk a kiskereskedelem egészére aligha lehetett ugyanis, hiszen a forgalom a KSH szeptemberi adatai szerint 7,3 százalékkal múlta alul az egy évvel korábbit. A minap megtartott Európai Kereskedelem Napján Nagy István agrárminiszter az átalakuló vásárlási szokásainkról úgy fogalmazott: az elszabadult inláció hatására az emberek a megszokott termékekből kezdetben kevesebbet vásároltak, majd áttértek a gyengébb minőségűre, míg 2023 őszét már az jellemzi, hogy a gyengébből is csak kevesebbre futja. A tárcavezető ugyanakkor gondosan elkerülte az általuk okozott piaci feszültségek okát. A kormány máskor mindig megfontolt tagja szerint "az árindexek" jól alakulnak. (Tán az Egyesült Államok 3 százalékos éves drágulási ütemére gondolt?)
A kormány piaczavaró lépései elbizonytalanították a vásárlókat. Egy olyan, a kapkodásra való hajlamot tükröző kormányzati szándék belengetése, miszerint - a kiskereskedelmi forgalom részét képező - üzemanyagárak ismét "sapkát" kaphatnak, mintegy 20 százalékkal visszavetette a benzinkutak forgalmát. A határ menti települések lakói ismét nagy számban a szomszédos országokba járnak át vásárolni. S ha már arra járnak, meg is tankolnak. Ez hozzájárulhatott ahhoz, hogy a teljes kereskedelmi forgalomnál elveszett az elmúlt négy-öt esztendő növekedése. A jövő sem biztató, az infláció alakulásától függetlenül is rendületlenül emelkednek majd az árak. Az újra nem tölthető palackok januártól tervezett visszaváltási kötelezettsége minden egyes esetben 50 forinttal növeli - igaz csak ideiglenesen - a terheket. Az üzemanyagok jövedéki adója pedig literenként 40 forinttal.
A szakértők úgy vélik: a kiskereskedelmi forgalom padlót fogott. Sokan ezt a fogalmat a meglepetés (lehidal) szinonimájaként kezelik. Valójában, aki így jár, az elesik. Idén 3-4 ezer kisboltnak ez lesz a sorsa. Amin nincs mit meglepődni.