Európai Unió;Fidesz;törvényjavaslat;szuverenitás;

- Szuverenitásvédelmi hatóságot hozna létre a Fidesz, de az uniós tárgyalások miatt inkább még vár a törvényjavaslat benyújtásával

Példát akarnak statuálni azokkal, akik Kocsis Máté frakcióvezető szavaival külföldi érdekekért „elárulják” a hazát.

Kész a Fidesz „szuverenitásvédelmi” törvényjavaslata, de az uniós tárgyalások miatt kivárnak a parlamenti benyújtással – tudta meg a hvg.hu.

A törvénycsomaggal azt akarják elérni, hogy példát lehessen statuálni azokkal, akik – Kocsis Máté frakcióvezető szavaival – külföldi érdekekért „elárulják a hazát”. A portál forrásai szerint a szuverenitás védelmének őrhelyeként felállítani tervezett új állami szervezet leginkább az – egykor szebb napokat látott – ombudsmani hivatalhoz, illetve az Állami Számvevőszékhez lenne hasonló.

A parlamentnek alárendelt – az államfő által kinevezett vezető által irányított – szervezetnek azt a feladatot szánják, hogy árgus szemekkel figyelje a szuverenitásra úgymond veszélyt jelentő sajtótermékeket, civil szervezeteket vagy más kockázati forrásokat, és adatgyűjtéséről időről időre jelentésben számoljon be a nyilvánosság előtt.

A portál szerint komolyabb szankcióra – hasonlóan ahhoz, ahogy az ÁSZ bünteti a pártokat – azok a választásokon jelöltet állító, illetve támogató civil szervezetek számíthatnak, amelyek nem tartják be a választásokra bejelentkezett pártokra vonatkozó kampányfinanszírozási szabályokat. A szuverenitás olvasatában ezek közül a legfontosabb regula a külföldi támogatás elfogadásának tilalma.

A hvg.hu forrásai nem érezték hangsúlyosnak a tervezet sajtóra vonatkozó részét, de hozzátették, ez nem zárja ki, hogy a végleges változatba ne kerülhetnének bele erős kitételek.

A portál információi szerint már a kodifikáció során kisebb vitát okozott az a kérdés, hogy mit kell, illetve lehet szuverenitáson érteni egy olyan ország esetében, amely maga mondott le jogai egy részéről az EU- és a NATO-csatlakozással. De ennél gyakorlatiasabb problémákkal is szembe kellett nézni a paragrafusok megszövegezésénél. Például azzal, hogy a külföldi pénzek esetében hol van az az értékhatár, amelyet meghaladó összeg elfogadása már kimeríti a „hazaárulás” fogalmát.

Ráadásul a „külföldi támogatás” túlságosan tág értelmezése a szuverenitási törvény esetében olyan politikamentes – például településszépítő, kulturális – egyesületeket, szövetkezeteket is megfosztott volna a jogszerű kampányolás lehetőségétől, amelyek, mondjuk egy testvérvárosi kapcsolat révén, az övékéhez hasonló profilú szervezettől nyertek el támogatást. Ezért a beterjesztendő javaslatba a HVG szerint az a kitétel kerülne, hogy a külföldi támogatások elfogadásának tilalma a választások kiírásának napjával élesedik.

A csődeljárásban összesen csaknem 8,9 milliárd forint hiteligénnyel jelentkezett be több mint 60 cég, ennek a kisebb része lehet a magyar alvállalkozók követelése.