Orbán-kormány;szakszervezet;minimálbér;munkaadók;bértárgyalás;minimálbér-emelés;versenyszféra;garantált bérminimum;

Az olcsóbb ázsiai munkaerő megjelenése nehéz helyzetbe hozhatja a szakszervezeteket a bértárgyalásokon

- Bértárgyalás: lélektani határokról beszélnek

November 9-én ülésezik újra a versenyszféra és az Orbán-kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) Nagy Márton gazdaságfejlesztésért felelős miniszter részvételével. 

Arra még nem lehet számítani, hogy a minimálbérről és a garantált bérminimumról szóló megállapodást ezen az ülésen már megszövegezhetik, de arra igen, hogy az ott elhangzó gazdasági mutatószámok alapján eldőlhet, hogy mennyivel és mikortól emelkedhetnek az említett bérek – mondta el érdeklődésünkre Mészáros Melinda. A Liga Szakszervezet elnöke megerősítette, hogy minimálbér esetében a szakszervezetek 15, a garantált bérminimum esetében 10 százalékos emelést tartanak szükségesnek. 

Köztudott, hogy a munkadói oldal egyes szereplői ma még sokallják a garantált bérminimum tervezett 10 százalékos emelését. Mészáros Melinda bízik abban, hogy a VKF ülésén Nagy Mártontól elhangzó számok eloszlatják a munkaadók ezzel kapcsolatos aggodalmait, noha a harmadik negyedéves GDP adatok hivatalosan csak november 15-én látnak napvilágot.

A szakszervezetek b-tervvel is készülnek, aminek lényege, hogy szeretnék elérni, hogy a korábbi elképzelésektől eltérően már december elsejétől lépjen életbe a minimálbér és a garantált bérminimum emelése. A háttérben az áll – tudtuk meg –, hogy a munkaadói oldal elutasítja azt szakszervezeti javaslatot, hogy egyszeri járulékmentes 100 ezer forintos juttatásba részesítsék a legkevesebbet keresőket. A közelgő határidő miatt szükséges felpörgetni a tárgyalásokat – ismerte el a szakszervezeti vezető. Mészáros Melinda mindkét emelés kapcsán lélektani határról beszélt, mert ennél alacsonyabb emelést a szakszervezetek nem tudnak elképzelni.

A szakszervezetek garanciákat szeretnének kapni a kormánytól, hogy módosítják az ágazati párbeszédről szóló jogszabályt annak érdekében, hogy életet leheljenek az ebben tevékenykedő bizottságok munkájába. A cél, hogy ágazati kollektív megállapodások jöhessenek létre, amiből jelenleg nagy a hiány. A szakszervezetek német példákra hivatkoznak, amikor arra ösztönzik munkáltatókat, hogy lépjenek be az ágazati kollektív megállapodások hatálya alá.

Az egyeztetések csütörtökön a VKF-ülésen folytatódnak, de megerősíthetem, hogy az egyeztetésekben részt vevő három oldal – munkaadók, munkavállalók szervezetei és a kormány – álláspontja közel áll egymáshoz – mondta el érdeklődésünkre Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára. 

Véget érhet a recesszió magyar gazdaságban, ám a kilábalás lassú lesz: a magyarok  vásárlóereje három évet ment vissza az időben.