Kezdem a triviális kérdéssel: hogyhogy Rév Marcellt kérte fel operatőrnek?
Számomra Marcell a legjobb operatőr a világon és a legpozitívabb energiákkal rendelkező emberi lény. Nem tudom pontosan mennyi zseniális operatőr tehetséget adott Magyarország a világnak, hiszen ott van Erdély Mátyás, Pados Gyula – hogy csak pár nevet említsek – de amit ők tudnak, azért minden rendező hálás lehet. Számomra a tökéletes partner Marcell, már az Almák esetében gondoltam arra, hogy milyen jó lenne vele együtt forgatni. Tudtam róla, hogy mindig celluloid nyersanyagra dolgozik és nála jobban senki sem tud többet a színek, a világtásról és a kameramozgásról. Alárendeli magát az elmesélendő történetnek. Elküldtem neki a Fingernails forgatókönyvét és reménykedtem, hogy elvállalja. Szerencsére igent mondott és a vele való munka életre szóló élmény volt. Igazi alkotótárs. Ezentúl mindig őt fogom elsőként felkérni.
Egy streamer producereit mennyire volt nehéz rábeszélni, hogy analóg filmre forgathassanak?
Elképesztőent. Öt héttel a forgatás megkezdése előtt ez még nem volt fix, sőt, azt mondták, hogy szó sem lehet róla. Marcell azt mondta: jó, akkor ő kiszáll. Szerintem ekkor jöttek rá, hogy a filmre rögzítés nagyon fontos nekünk. Végül igent mondtak, de előjöttek egy olyan ötlettel, hogy majd ők utólag kipucolják a képet a hibáktól, hogy „digitálisabbnak” nézzen ki. Érdekes, hogy nem a költségek miatt aggódtak, hanem a „kinézeten”. De aztán sikerült meggyőznünk őket, hogy azért van szükségünk a celluloidra, mert a szó klasszikus értelmében filmet forgatunk. Játékfilmet.
Elnézést a lüke kérdésért: az Almák sikere után miért pont az Apple-nél kötött ki? Európában is forgathatott volna.
Valóban, de az ugyanolyan szenvedés lett volna, mint az Almák készítése. Jelesül a folyamatos költségvetési hiányok, melyek nagyon korlátoztak. Az Apple-t azért választottam, mert ők kínálták a legtöbb pénzt a tavalyi filmvásáron Cannes-ban és a konkurenciával szemben vállalták, hogy lesznek mozis megjelenések és nekem adták a végső vágás jogát. Azokkal a színészekkel dolgozhattam, akivel csak szeretnék: Jessie Buckley, Riz Ahmed és Jeremy Allen White. Angol nyelven forgathattam és így a filmemet sokkal többen nézik majd meg, mintha görög nyelvű lenne. Úgy éreztem, hogy ezekre nem lehet nemet mondani. Egy dolgot azonban sajnálok, hogy végül viszonylag kevés országban adják végül a Fingernailst moziban: csak a legnagyobb piacokon és miattam Görögországban. Pedig Marcell miatt kértem őket, hogy hozzák ki Magyarországon is, de ezt elvetették. Gondolom nincs ahhoz elég Apple TV+ előfizető az országban, hogy piacnak tekintsék.
Az, hogy több pénze volt, megváltoztatta az eredeti forgatókönyvet?
Nem, az alapjaiban nem változott. A több pénz azt tette lehetővé például, hogy tudtuk mozgatni a kamerát. Az Almáknál nem tudtuk, mert egyszerűen nem volt meg hozzá a megfelelő felszerelésünk. A Fingernails-nél tehát olyan dolgokat tudtunk csinálni, amiket az Almáknál biztosan nem. Ez esetben tudtam használni azokat a zenéket, amelyeket szerettem volna. Csak a zenei jogdíjakra fordított összeg duplája volt az Almák teljes költségvetésének. De ugyanakkor, még ha nagyobb is a költségvetésed, mindig szükséged van egy kicsit többre. Mindig hiányzik valami. Ez az örök átok, ha filmrendezésre adod a fejed.
Ha nem titok, mennyi a Fingernails teljes költségvetése?
Csak hozzávetőleges szám, de körülbelül tízmillió dollár. Az Almák büdzséjének mintegy negyvenszerese.
Tud majd újra esetleg olcsó filmet rendezni?
Képzelje, mindkét filmet huszonnyolc napon keresztül forgattuk. A stáb mérete a különbség. Az Almákhoz egy elektromos szakembert tudtunk szerződtetni, a Fingernails esetében voltak vagy tizenketten.
Tele van humorral a Fingernails: például a Riz Ahmed alakította szerelmi tréner utálja a romantikus filmeket, de a horrorokért rajong.
Mert romantikus alkat és nem akarja kiadni magát. De sok más szinten lebukik. Amikor például látjuk, hogy a lakásában csak romantikus és csöpögős zenéket tárol. Amúgy Riz Ahmed igazi kaméleon, de még sosem láttam szerelmesnek a vásznon, ezt mindenképpen pótolni kellett.
Akkor sokkal inkább ön a horrorrajongó: a filmben emberek körmeit tépik le szerelem-teszt gyanánt!
De ez egy nagyon kicsi horror csak, inkább egy allegória a számomra. Ez szimbolikus, és arról szól, hogy megpróbáljuk egyenlővé tenni a szerelmi fájdalmat a fizikális fájdalommal. És hogy a nézők érezzék csak egy kicsit magukat kényelmetlenül. Legyen tétje a mesének.
A film egy olyan elképzelt jövőben játszódik, ahol „papír” kell ahhoz, hogy boldog párkapcsolatban éljenek. Hugh Grantet tartják az utolsó nagy romantikus szakértőnek. Még retrospektívet is szerveznek a filmjeiből. Miért nem adott neki szerepet?
Szerettem volna, fel is kértem Duncan szerepére, a tudóséra, aki kitalálta a körömletépős tesztet, és végül Luke Wilson játszotta el, akinek nagyon örültem. Amúgy Grantnek elküldtem a forgatókönyvet és visszadobta arra hivatkozva, hogy neki túl kicsinek tűnik a szerep. Mondtam oké, akkor rendezünk neki egy retrospektívet, a fickónak, aki, nem tudom miért és hogyan mindig megkapja a nőt. Aztán meg majd írok neki egy főszerepet, melyben egy nőt sem fog megkapni.
Az Almák és a Fingernails koncepciója igen közel van egymáshoz.
A két film az érem két oldala. Szeretem a konceptuális történeteket, amelyek falakat hozhatnak létre, és megjegyzéseket tehetnek a társadalmunkról. Azok a témák ihletnek meg, hogy meséljek, mint az emlékezet, a gyász, a szerelem, és szeretek játszani velük, mert időtlenek. Megpróbálom megnézni, hogy a modern társadalom hogyan kezeli ezeket, mert az Almáknál a közösségi médiákat érintettük, most pedig azt próbáljuk kommentálni, hogy az emberek társkereső alkalmazásokon keresztül keresik a párjukat, és az ujjaikkal és a körmükkel jobbra-balra cserélgetik a személyeket az applikációkban, hogy megtalálják a tökéletes társat. Manapság az ujjainkkal hozzuk meg a döntéseket, amelyeket egy algoritmus kínál fel. Ez ijesztő. Nem akarok régimódinak vagy okoskodónak tűnni, de amit manapság elfelejtünk, az az, hogy az ember társas lény és a szerelem nem egy pillanatKUnyi döntés, hanem folyamatosan dolgozni kell rajta, ha meg akarjuk tartani. Higgyünk az emberi lélekben, a háborúkból is kevesebb lenne, ha így tenne mindenki.
Infó: Fingernails. Bemutatja az Apple TV+
Névjegy
Christos Nikou görög író és rendező, Athénban született. Rendezőasszisztens volt a Kutyafog (2009, Jorgosz Lanthimosz) és a Mielőtt éjfélt üt az óra (2013, Richard Linklater) című filmekben. Az Almák (2020) című filmmel debütált nagyjátékfilm-rendezőként, mellyel megnyerte a Velencei Filmfesztivál Horizontok szekciójának fődíját. A Fingernails (2023)